"Technológiai témaköröket vetítettem rá gazdasági folyamatokra, jogi és üzleti szempontokat is vizsgálva"

A BME és a Magyar Nemzeti Bank közös versenyén a négy kategóriából kettőt is megnyertek karunk hallgatói.

A BME GépészBlog a nyertesekkel készített interjúsorozatának második részében Riskutia Balázzsal, karunk harmadéves, mechatronikai mérnök alapszakos hallgatójával, a Platformgazdaság: mesterséges intelligencia, robotika és zöld technológiák kategória első helyezettjével beszélgetünk.

Mi volt a feladata a kategóriában?
Feladatom volt bemutatni, hogy a platformok, és az őket övező technológiák hogyan segíthetik elő a zöld innovációk bevezetését és hatékony fenntarthatóságát. A technológiák közül érdemes volt megvizsgálni a manapság felemelkedőben lévő megoldásokat, ilyen például a mesterséges intelligencia, robotika, Big Data és a blokklánc. Az elemzés során ilyen és hasonló műszaki témaköröket lehetett rávetíteni gazdasági folyamatokra. A műszaki megoldások tárgyalása persze csak egy része a kiírásnak, a jelenkori platformok működését nem lehet gondosan szemlélni az őket övező piaci mechanizmusok nélkül. Ilyen piaci aspektus lehet pl. a B2C és B2B piacok összekapcsolódása, vagy a kétoldali piacok hálózati hatásai. Többek között ebben az interdiszciplinaritásban rejlik a téma érdekessége. Hozzá kell tennem, ez a sokszínűség a többi kiírt kutatási témát is jellemzi.

Milyen munkával pályázott a kiírásra?

A benyújtott munkámmal egy átfogó képet szerettem volna nyújtani a platformok világáról, miközben bemutatom, hogy miként jelenthetik ezek a platformok a zöld innovatív törekvések táptalaját. Ezen kívül iránymutatást igyekeztem szolgáltatni arra, hogy a platform-alapú zöld innovációk terén milyen kérdéseket érdemes feszegetni, és milyen irányban érdemes elindulni a gyakorlati megvalósításban.

A pályaművem három fő logikai egységre bontható.

Az első részben bemutatom a platformok jelenségét technológiai és közgazdaságtani szempontból.

A második rész lett véleményem szerint a legizgalmasabb, itt tárom az Olvasó elé, hogy miért is olyan fontosak a platformok egy fenntartható világgazdaság kialakításában. Láthatjuk majd, hogy miként könnyíthetik meg a Schumpeter-féle kreatív rombolások létrejöttét, az innováció megszületését. Megismerhetjük a zöld acél és zöld élelmiszer platformokat, és hogy a platformok propagációja (terjedése) miként teheti ezeket világméretűvé. Megismerhetjük a zöld platformok kiszámíthatóságának, növekvő mérethozadékainak erejét.

A harmadik részben áttérek a platformok technikai megvalósításainak kihívásaira. Itt két fontos aspektust emelek ki. Az egyik a platform kormányzás kérdésköre, melyre egy lehetséges gyakorlati megoldást jelenthet a blokklánc technológia. A másik pedig a platformok interfészeinek (kapcsolódási felületeinek) tervezése, minthogy ezek bizonyulnak a legtartósabbaknak a platformok komponensei közül. Erre remek megoldást nyújthat egy EU-s (és egyben magyar) fejlesztésű ipari digitalizációs projekt, az Arrowhead keretrendszer.

Mi jelentette a legnagyobb kihívást a munkában?

A dolgozatnak kétségkívül az irodalomkutatási része volt a legnagyobb kihívás. A platformgazdaság egy olyan téma, amit nagyon sok nézőpontból lehet tárgyalni. Kutatásom során jogi, műszaki, számítástechnikai, gazdasági és üzleti folyóiratok cikkein keresztül jutottam el a végeredményig. Nagy a kísértés, hogy az ember egy kellően absztrakt és általános platform modellnél megálljon, mondván, hogy az magában foglal mindent. A platformgazdaságról azonban akkor kapunk csak teljes képet, ha ismerjük a kialakulásához vezető műszaki folyamatokat, a digitalizáció világában a működtetésével járó informatikai kihívásokat, ha felismerjük, hogy miként integrálható az intézményesített társadalomba, illetve hogyan képez a vállalatok számára újító üzleti modelleket. Kihívás volt tehát összegyűjteni azon cikkek halmazát, melyek kellőképpen színesek megközelítésben, de segítségükkel mégis egy egységes kép nyújtható az olvasó felé.

Milyen tervei vannak?

Szeretnék olyan projektekben részt venni, amelyek a fentebb leírtakhoz hasonló kérdéskörök gyakorlati megvalósításával foglalkoznak, amikről pályamunkámban írtam. Most fogom írni szakdolgozatomat is, ehhez is szeretnék találni a területhez kötődő, mégis műszaki jellegű témát. Tetszenek az Arrowhead-hez hasonló ipari digitalizációs-kollaborációs megoldások is, az energiaiparban a smart grid-ek, vagy a mezőgazdaságban az IoT és a mesterséges intelligencia alkalmazása.

Riskutia Balázs a BME Gépészmérnöki Kar mechatronikai mérnök alapszakának harmadéves hallgatója. 2017-ben érettségizett a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium komplex természettudományos tagozatán.

Az ipar olyan területén, vagy olyan vállalatnál szeretne elhelyezkedni, ami élen jár a fenntarthatósági törekvésekben.  Emellett egyetemközelben is maradna, szívesen kutatna, később pedig az oktatásban is szívesen dolgozna.

Benesóczky László