"Célom a magas színvonalú oktatás, empátiával a hallgatók felé"

Doktori fokozatát 2020 júiusában szerezte, de a hallgatók már őt választották a legkiválóbbnak a Műegyetem közel ezer oktatója közül. Interjú Berezvai Szabolccsal, a BME Gépészmérnöki Kar Műszaki Mechanikai Tanszékének adjunktusával.

A Műegyetem Legjobb Oktatójának választották az OHV (Oktatók Hallgatói Véleményezése) alapján. Hogyan fogadta az elismerést?

Természetesen nagyon örültem az elismerésnek, hiszen az OHV-n keresztül közvetlenül a hallgatóktól kapok visszajelzést az elvégzett oktatói munkámról. Ez mindig is fontos volt számomra, hiszen az oktatói munka célja, hogy az előírt tananyagot és szemléletmódot hatékonyan átadjam a hallgatóim számára és segítsem, motiváljam őket a tanulási folyamat során. Ennek elengedhetetlen része a hallgatói vélemények, észrevételek meghallgatása, értékelése és ezek beépítése az oktatás módszertanába.  

Az előző, 2019/20/II. félév különösen nehéz volt az oktatók és hallgatók számára egyaránt, hiszen márciusban egy hét alatt kellett digitális oktatási formára váltanunk. A korábban bevett és megszokott oktatást felváltották az új digitális eszközök és módszerek, így a pozitív értékelés egyfajta megerősítése is annak, hogy a nehéz helyzet ellenére sikerült helyt állni és megfelelő színvonalú oktatást biztosítani a hallgatóimnak.

Mi lehetett a kulcsa annak, hogy Önt választották?

Az óráimon mindig törekszem arra, hogy a közös gondolkodást és munkát megalapozó jó hangulat alakuljon ki. Jó hangulat olyan értelemben, hogy a hallgatók szívesen, érdeklődve jöjjenek az órára, legyenek aktív részesei és merjenek kérdezni. Ez utóbbi kiemelten fontos, mert a tanulási folyamat során rossz kérdés nem létezik, abból mindig rengeteget lehet okulni.

Különös hangsúlyt fektetek arra is, hogy a gyakorlatokon elhangzó anyag mellett segítsem az otthoni tanulást is. Mindig töltök fel kidolgozott példákat vagy gyakorló feladatokat, amelyekkel el tudják mélyíteni az órán tanultakat. Akinek pedig gondja akad, személyesen (illetve jelen helyzetben online) is van lehetősége konzultálni. Én magamat Y-generációs oktatónak vallva korban közel állok a fiatalabb, már túlnyomóan Z-generációs hallgatósághoz és igyekszem megfelelni a generációjuk elvárásainak, pl. lehetőségeimhez mérten próbálom azonnal megválaszolni az e-mailben/TEAMS-en feltett kérdéseiket, kijavítani a ZH-kat. Az OHV szöveges visszajelzések alapján a hallgatók ezt a következetességet és kiszámíthatóságot nagyra becsülik.

Ön szerint mi a jó tanár ismérve?

Tartja a mondás, hogy jó tanár abból lesz, akinek jó tanárai voltak. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy tanáraim között számos kiváló pedagógus volt, akikre példaként tekintetek, beleértve középiskolás tanáraimat a Szent István Gimnáziumban, vagy a BME Gépészmérnöki Karának oktatóit, akiknek mára közvetlen kollégája lehettem.

Mindannyiukban közös, hogy a tananyag magas szintű átadása mellett magukkal tudták ragadni a hallgatóság figyelmét, ki tudták alakítani azt a motiváló közeget, amelyben öröm volt tanulni, még a magas követelményeket és komoly absztrakciós készségeket igénylő, „nehéz” tantárgyak esetén is.

Szerintem a jó tanár fontos tulajdonsága, hogy maximális empátiával forduljon a hallgatók felé úgy, hogy az oktatás, a követelmények és az átadott készségek színvonala továbbra is magasan maradjon. Ezt az optimumot, azonban csak rengeteg munka, elhivatottság és odaadás útján lehet megtalálni. Talán ez lehet a jó tanár ”receptje”. 

Miben szeretne még fejlődni, mint tanár?

Én mindössze 5 éves tapasztalatommal úgy gondolom még az oktatói pályám legelején tartok. Ez idő alatt sokat tanultam az oktatásról és a pedagógiáról, ugyanakkor érzem még rengeteget kell tanulnom. Az oktatás nem egy statikus folyamat, adaptálódni kell a hallgatósághoz, az igényekhez, figyelni kell a többi oktató módszereit, ötleteit és technikáit. Az idei koronavírus okozta távoktatás szerintem olyan robbanásszerű változást hozott az oktatásban, amelyre eddig nem volt példa. A digitális oktatás rávilágított arra, milyen fontos a személyes jelenlét, de olyan új online módszerek is kialakultak, amelyek javítják oktatás színvonalát és segítik a hallgatóságot, ezeknek később, a járványhelyzet lezárultát követően helyt kell kapniuk a ”klasszikus” oktatás kiegészítéseként. Szerintem a következő években ennek az új egyensúlynak a megtalálása lesz az oktatás legnagyobb kihívása, amelyben nekem is sok tanulnivalóm lesz.

Miként kapcsolódik a karon folyó matematikaoktatáshoz?

A Gépészakaron folyó matematikaoktatásba BSc-s és MSc-s hallgatóként demonstrátorként és junior óraadóként kapcsolódtam be. Szilágyi Brigitta vezetése alatt egy olyan módszertant kezdtünk el bevezetni, amelynek a középpontjában a teszthatás áll, azaz a folyamatos előhíváson alapuló oktatás. Ez a klasszikus tantermi órák mellett folyamatos, aktív otthoni tanulásra is ösztönözte a hallgatókat és állandó visszajelzést adott az oktatóknak is, hogy hogyan haladnak a hallgatók. A doktori képzésemet a Műszaki Mechanikai Tanszéken folytattam, de a kapcsolat a „matekosokkal” nem szakadt meg. Gyakran voltam vendégelőadó az előadásokon és a tehetséggondozó kurzusokon, ahol az adott téma gépészeti alkalmazásairól beszéltem, felhívva a figyelmet a tananyag hasznosságára a mérnöki gyakorlatban. Ezen kívül amennyire időm engedi, az egyetemi tanuláselmélettel és módszertannal is foglalkozom, vezetek TDK-kat és publikálok.

Főleg a polimer habok mechanikai viselkedését is leíró viszkózus-rugalmas-képlékeny anyagmodellekkel és végeselemes szimulációival foglalkozik. Ez mit jelent?

A modern anyagok (pl. polimer habok, mikrocellás habok), mechanikai viselkedése rendkívül összetett, a véges rugalmas deformációk mellett gyakran mutatnak sebességfüggő (viszkoelasztikus) viselkedést, illetve maradó deformációkat. Ipari részéről ugyanakkor jelentős az igény, hogy az ilyen nagy alakváltozásokkal járó komplex mechanikai viselkedést a lehető legpontosabban lehessen modellezni és előre jelezni az adott alkatrész viselkedését a végeselemes szimulációk segítségével. A mai szuperszámítógépekkel rendkívül bonyolult jelenségeket is vizsgálhatunk (pl. töréstesztek vagy az anyagleválasztás folyamata), de ehhez fontos, hogy pontosan definiáljuk az anyag mechanikai viselkedését.

A fent említett anyagi viselkedés leírására azonban absztrakt matematikát igénylő anyagegyenletek (ún. konstitutív egyenletek) szükségesek, amelyek a terhelések és deformációk között megfelelő kapcsolatot teremtenek. Doktori kutatásomban a sejtszerkezetű polimer habok modellezésével foglalkoztam, amelyeket rendkívül jó energiaelnyelő képessége miatt gyakran alkalmaznak az ipari területen (ütés és törésvédelem) és a hétköznapokban egyaránt (pl. sportcipők, matracok). Én elsősorban analitikus modellek és anyagparaméterillesztési stratégiák fejlesztésével foglalkoztam, amelyek pontosabb modelleket eredményeznek és ezáltal javítják a numerikus szimulációk pontosságát.

Milyen tervei vannak?

A jövőben szeretném folytatni a megkezdett, anyagmodellezés területén folytatatott kutatásomat itt a GPK Műszaki Mechanikai Tanszékén. Terveim között szerepel, hogy szélesítsem nemzetközi kapcsolataimat és rövidebb külföldi tapasztalatra is szert tegyek. Emellett szeretnék minél több hallgatót bevonni a kutatásaimba, szakdolgozatok, diplomatervek és TDK-dolgozatok témavezetése útján.

BEREZVAI SZABOLCS 2010-ben érettségizett a Szent István Gimnáziumban, majd 2014-ben diplomázott a BME Gépészmérnöki Karának mechatronikai mérnöki alapszakján. 2016-ban a BME GPK mechanical engineering modelling angol nyelvű mesterképzésén végzett. Doktori címét 2020 júniusában szerezte meg, azóta a Műszaki Mechanikai Tanszék adjunktusaként dolgozik.

 

Benesóczky László