BME GPK a 35. OTDK-n: Máshogyan fognak később tanulni az online oktatásban részesülő hallgatók? - interjú Pálya Zsófiával

Első helyezést nyert a XXXV. OTDK Tanítás- és tanulásmódszertan, tudástechnológia szekciójának Tanulás, tanulástámogatás a felsőoktatásban II. tagozatában Pálya Zsófia, a BME Gépészmérnöki Kar Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszékének PhD-hallgatója. 

Pálya Zsófia dolgozatában a reguláris matematika tantárgyakban alkalmazott online tanulást segítő módszerekkel kiegészített oktatás eredményességét vizsgálta. A kutatás különlegessége, hogy jóval a járványhelyzet előtt kezdtek el foglalkozni online oktatási módszertannal. Hallgatónk ráadásul nemcsak előadott a konferencián, hanem két másik dolgozat témavezetője is volt.

Hogyan találtál rá erre a kutatási területre?

Először alapszakos tanulmányaim alatt, mint demonstrátor, majd mesterszakos hallgatóként már, mint gyakorlatvezető részt vettem az egyetemi matematikaoktatásban Szilágyi Brigitta egyetemi docens vezetése alatt. Már jóval a pandémiás helyzet előtt megláttuk a lehetőséget az online oktatási eszközök integrálásában az egyetemi matematika oktatáson belül.

Kérlek, fejtsd ki pár mondatban a kutatásod lényegét!

Az OTDK-n prezentált dolgozat egy hosszú, közös kutatómunka eredménye Szilágyi Brigitta tanárnővel, aki folyamatosan próbál új, innovatív oktatási módszereket kialakítani amely egyaránt kedvező a hallgatóság és az oktatók számára is. A kezdeti motivációt az adta, hogy az utóbbi években egyre nagyobb problémát jelent az egyetemi reguláris matematika oktatásban a nagyon eltérő tudásszinttel érkező hallgatói bázis. Egyrészről szerettünk volna plusz gyakorlási felületet biztosítani a gyengébb matematikatudással érkezők részére, valamint egyaránt biztosítani a lehetőséget a kifejezetten tehetséges és jobb matematika háttérrel rendelkező hallgatóinknak is.

Amikor bekapcsolódtam a kutatásba, mint demonstrátor, akkor került érdeklődésünk homlokterébe az online oktatási eszközök használata. Célunk egy olyan ’jó gyakorlat’ kialakítása volt, ahol mindenki számára lehetőség van a saját szintéjnek megfelelő gyakorlási lehetőség elérésére, úgy, hogy ez az oktatónak se jelentsen számottevően több munkaidő ráfordítást. Továbbá azt feltételeztük, hogy ezen innovatív módszerrel könnyebben foglalkoznak majd többet a matematikával hallgatóink, és sikerült megfelelően mély matematika tudást szerezniük ahhoz, hogy a későbbi szakmai tárgyak során készség szinten tudják azt alkalmazni.

Szerinted mi volt az, ami kiemelte a munkádat a többi közül?

A dolgozat újszerűsége leginkább abban rejlett, hogy a hallgatók tanulási mintázatát, valamint a hallgatói teljesítményt és eredményességet kvalitatív jellemeztük. Ez kifejezetten ritka pedagógiai és tanulástámogatással foglalkozó szekciókban, amit a zsűri is kiemelt az előadásom után.

Aggódtam viszont, hogy ezzel együtt a közel másfél éve tartó járványhelyzet következtében az online oktatás módszertana nem fog akkora újdonságértéket képviselni, mint szeretnénk – de szerencsére tévedtem, az eredményeket és magát a módszertant is rendkívül pozitívan értékelte a zsűri.

Nemcsak indultál, hanem konzulensként is közreműködtél két dolgozatnál. Egyikük, Molnár Cecília harmadik helyezést ért el. Miről szólt ez a két dolgozat?

Ritka, hogy BSc-hallgatók keresnek a konzulenst, hogy szeretnének kutatni. Molnár Cecília akivel továbbra is együtt dolgozunk, harmadik helyezést érte el a Műszaki szekcióban „Magyar néptáncosok biomechanikai vizsgálata: fáradás hatása kalocsai mars táncra” című dolgozatával.

A néptánc hagyománykövető sportág, a tánc során viselt tánccipő és öltözetek terén sokkal inkább a népi hagyományoknak való megfelelés, mint a technológiai újítások az irányadók. Cilivel ebben szeretnénk újítást elérni, hiszen a táncosok ízületei rendkívül nagy terhelésnek vannak kitéve a kemény talajon való táncolás következtében. A dolgozat azt elemzi, hogy a táncosok mozgása hogyan válik biomechanikailag mérhetővé és elemezhetővé. Szeretnénk segíteni a táncosoknak, hogy a távolabbi jövőben új, ízületeket kevésbé megterhelő cipők készítésére nyíljon mód.

Szintén két alapszakos hallgató, Csóti Ádám és Riesing József edzőtermi sportolóknak szánt mérőeszközök fejlesztéséről készítették dolgozatukat, és az ő dolgozatuknál is konzulensként működtem közre. A dolgozat motivációja az volt, hogy tapasztalat nélkül használják az edzőtermi gépeket, ami rontja a hatékonyságot, és komoly sérülésekhez is vezethet. Ádám és József mérnöki szemlélettel, egyszerű működésen alapuló eszközt fejlesztettek, amivel lehet mérni az edzés közben ébredő erőket, ezzel minősítve a gyakorlatvégzést.

Milyen további terveid vannak?

Már vannak olyan hallgatóink, akik a járványhelyzetnek köszönhetően teljesen online kezdtek el tanulni a Gépészmérnöki Karon, ami fontos a kutatásunk szempontjából is. Azt feltételezzük, hogy azon hallgatóknak, akinek az online oktatás már a kezdetekkor sem csak opcionális lehetőség a frontális oktatás mellett, eltérő lesz a tanulási mintázatuk, mint a korábbi évek során vizsgált hallgatók esetében. Így a jövőben szeretnék továbbra is részt vállalni ezen a kutatási területen is, hogy ezeket az eredményeket hazai és nemzetközi szinten publikáljuk, hiszen azzal, hogy vannak korábbi évekről eredmények egy kifejezetten erős ütőkártya van a kezünkben ezen a tudományterületen.

 

Benesóczky László