"Reálisan kell látni az izgalmas műszaki megoldások gazdasági-társadalmi hatásait is"

 A BME és a Magyar Nemzeti Bank közös kutatási pályázatán a négy kategóriából kettőt is megnyertek karunk hallgatói. A BME GépészBlog a nyertesekkel készített  interjúsorozatának első része.

Gyenge Ákos (képünkön) és hallgatótársa, Takács Donát egy csapatot alkottak a pályázaton, és az okos városokkal kapcsolatos írásukkal az Okos városok és fenntartható életmód kategória első helyezését érték el. Interjú.

Mi volt a feladatuk a kategóriában?

Gyenge Ákos: A kategóriában a jövő okos városairól kellett egy dolgozatot írnunk. Nagyon tetszett a téma, mert tősgyökeres budapestiként sokat járok-kelek a városban, és érdekelnek az ilyen nagy és összetett rendszerek. Szem előtt kellett tartanunk, hogy a jövő városa mennyire lesz élhető és fenntartható (mind környezetvédelmi, mind pedig gazdasági szempontból). Egyikünknek sem szakterülete a városfejlesztés, de érdekes volt a feladattal foglalkozni, mert szükség volt arra a komplex látásmódra, amit a képzésünk egyik erősségének érzek.

Milyen munkával pályáztak a kiírásra?

Gyenge Ákos: Mérnökként fontosnak tartom azt a hozzáállást, hogy nyitott szemmel járjunk a világban, és ha látunk egy problémát, akkor folyamatosan gondolkodjunk a lehetséges megoldásokon. A dolgozatunk során öt specifikus témakört választottunk ki és azokhoz írtunk – az irodalomból átvett vagy saját ötleten alapuló – megoldási javaslatokat. Egy részük a dolgozat írása során kristályosodott ki, mások már korábban megfordultak a fejünkben. Szerintem ez volt a pályázatunk egyik erőssége, hogy az általunk mindennap tapasztalt kérdésekre kerestünk válaszokat, és alkalmunk nyílt ezeket kifejteni.

Takács Donát: Gyenge Ákossal úgy döntöttünk, hogy egy általános áttekintést szeretnénk adni öt lazán körülhatárolt városfejlesztési terület (közlekedés/logisztika, állampolgári kapcsolatok/digitális jólét, környezetvédelem, szociális rendszerek és általános infrastruktúra) jelenlegi urbanisztikai helyzetéről az okos városok szempontjából, majd javasoljunk olyan – akár a szakirodalomban fellelt, akár saját magunk által megfogalmazott – megoldásokat, melyek az okosváros-paradigmán belül anyagi és ökológiai oldalról is fenntartható módon tehetik jobbá egy város lakóinak életét. Fontos volt, hogy társadalmilag, illetve gazdaságilag is kifizetődő legyen a megvalósíthatóságuk. A fenntartható megvalósíthatóságon túl a személyes adatok és a magánélet védelmét is szem előtt tartottuk: meggyőződésünk, hogy ezek a gyakran háttérbe szoruló szempontok is szerves részét képezik a technológia társadalmilag fenntartható felhasználásának, hiszen csak így maradhat a lakóhelyünk valóban az otthonunk.

Gyenge Ákos

Mi jelentette Önök számára a legnagyobb kihívást a munkában?

Gyenge Ákos: Szerencsére nem volt rajtunk nagy nyomás a munkával kapcsolatban, így viszonylag könnyedén tudtuk kezelni a problémákat. Nehézségnek talán azt éreztem, hogy felmerülő sok ötletet hogyan formáljuk egy koherens egésszé, hogy a dolgozatnak jó legyen a szerkezete. Az egyetemi tanulmányaink során talán ez volt az első alkalom, hogy inkább a szövegre és nem a számszerű eredményekre kellett fókuszálni. Ez igényelt a részünkről egy kis hozzáállással kapcsolatos változtatást, ami elsőre szokatlan volt, de szerintem jól tudtunk alkalmazkodni.

Takács Donát: Remek szakmai kihívás volt a teljes munka: bár hallgattam több urbanisztikával kapcsolatos, a képzésem hagyományos keretein túlmutató tárgyat is, ilyen mélyen még sosem foglalkoztam városfejlesztési témával. Azonban talán a legnagyobb kihívás mégsem a szokatlan terep volt, hanem az, hogy egy izgalmas, újszerű mérnöki megoldásra úgy nézzek, hogy annak hosszútávú gazdasági, társadalmi hatásait és lehetőségeit is reálisan lássam. A mai, igen gyors ütemben megjelenő technológiai fejlesztések gyakran csupán technikai lehetőségeik miatt is imponálóak, azonban az utóbbi évtizedek újra és újra bebizonyították, hogy ezeknek az újdonságoknak gyakran nem várt, igen komoly társadalmi és ökológiai következményei lehetnek. Ráadásul egy város fejlesztése sokkal nagyobb tehetetlenséggel bír, mint mondjuk az okostelefonok piaca: az urbanisztikai beruházások hatása általában hosszútávú, és sok esetben nehezen fordíthatóak vissza. 

Milyen terveik vannak?

Gyenge Ákos: Szeptembertől egy kettősdiploma-program keretein belül másfél évig Franciaországban folytatom a képzésemet. Remélem, hogy sokat tudok kint tanulni és az ott megszerzett tudást itthon kamatoztathatom. Jó lenne, ha valamilyen nemzetközi környezetben tudnék elhelyezkedni és ezeket az ismereteimet felhasználhatnám.

Takács Donát: Jelenleg a BME Gépészmérnöki Karán az angol nyelvű Mechanical Engineering Modelling (gépészeti modellező mérnök) MSc képzés hallgatója vagyok, az elsődleges prioritásom természetesen ezen képzés befejezése. Hosszabb távon valamilyen, mérnöki ismereteket igénylő kutatás-fejlesztési területen szeretnék elhelyezkedni, különösen szimpatikusak az űrtevékenység ilyen irányú vetületei. Általánosságban élvezem, ha a képességeimet komplex problémák megoldásában kamatoztathatom: részben ez vonzott a városfejlesztési tanulmányban is. Ezen felül kifejezetten örülnék, ha munkámnak kézzelfogható társadalmi haszna is lehetne egyszer.

Gyenge Ákos, a BME Gépészmérnöki Kar gépészeti modellező mérnöki mesterszakának elsőéves hallgatója 2020 januárjában szerzett kitüntetéses oklevelet karunk mechatronikai mérnök BSc képzésén. Ezt megelőzően az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolában érettségizett 2016-ban.  

Jelenleg egy tanácsadócégnél dolgozik a Magyar Nemzeti Űrstratégia kidolgozásán. Szakmai gyakorlatát korábban egy műholdfejlesztő vállaltnál végezte, és alapvetően az űrszektorban szeretne elhelyezkedni itthon, vagy külföldön.

Takács Donát a BME Gépészmérnöki Karának angol nyelvű Mechanical Engineering Modelling (gépészeti modellező mérnök) MSc mesterszakának elsőéves hallgatója 2020 januárjában szerzett kitüntetéses mechatronikai mérnöki BSc oklevelet. Ezt megelőzően a Budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban érettségizett 2016-ban.

Jelenleg az eCon Engineering magyar mérnökiroda analízis részlegén dolgozik mérnök gyakornokként.

Benesóczky László

Fotók: Gyenge Ákos