„Méltó környezet az oktatási és kutatási tevékenységeknek”

Április közepén véget ért a Műegyetem G épületi csarnokán belül található 150 négyzetméteres laboratóriumi rész felújítása. Ebből az alkalomból sorra vettük a tanszékek elmúlt évekbeli fejlesztéseit is.  A laboratórium felújításáról Takács Márton egyetemi docenst, a Gyártástudomány- és Technológia Tanszék tanszékvezető-helyettesét kérdeztük.

Milyen szerepet tölt be a G épületi csarnok a kar létesítményein belül?

Takács Márton: A G épület az 1950-es évek elején, a Budapesti Műszaki Egyetem gyártástechnológiai tanműhelyeként épült. Jelenleg a G épületi csarnok két tanszék, az Anyagtudományi és Technológiai Tanszék, valamint a Gyártástudomány és –technológia Tanszék használatában van. Ez a helyszíne a képzés szempontjából elengedhetetlen gyakorlati foglakozásoknak és laboroknak, a tudományos projektek kísérleti tevékenységeinek, az ipari megbízások és feladatok teljesítéséhez szükséges szakmai munkavégzésnek.

Az épülettel kapcsolatban az elmúlt években több fejlesztés is történt, így kicserélésre kerültek a nyílászárók, megújult a fűtési rendszer, és több kisebb helyiséget is felújítottak (vizesblokk, oktatói szobák, teakonyha), de összességében még mindig a közel 70 évvel ezelőtti látvány fogadja a csarnokba belépőket.

Milyen munkálatokat végeztek a felújítás keretében?

TM: A felújítás a Gyártástudomány és –technológia Tanszék G épületi csarnokfelének kb. 150 nm-es területét érintette. A teljes csarnok magában foglal több kisebb helyiséget is (kisebb laborok, raktárak, műszaki szobák) a kb. 1000 nm-es tanműhely mellett. A felújított terület az utóbbi, egy légterű műhelyrész kb. 1/7-e csupán, de nagyon nagy szó, hogy legalább ez a rész megújult, és így méltó környezetet biztosít a jövőbeni oktatási és kutatási tevékenységeknek.

A „G” épület nem nyilvántartott műemléki érték, de világörökségi, műemléki jelentőségű területen fekszik. A tervezett építészeti kialakítás alapvető, az épület teherhordó vasbeton szerkezetét, illetve a klinkertégla burkolatú homlokzatát nem érintette. A felújított területet a kb. 8 m belmagasságú csarnokban acélváz-szerkezettel megerősített, 2,50 m magas gipszkarton fallal határolták le, mindkét végén 2 m széles bejáratot kialakítva. A felújítási munkálatok a terület villamos hálózatának, a padlózatának, az érintett esővízgyűjtő rendszernek a teljes megújítását, az internetes hálózat kiépítését, valamint a meglévő falak javítását és festését foglalta magába.

Miért vált szükségessé a csarnokrész felújítása?

TM: A felújítás alapvetően egy új kiber-fizikai gyártórendszer infrastrukturális hátterének kialakítását célozta, ami a „Kutatások az ipari digitalizáció által nyújtott potenciál minőségi kiaknázására” című, ED_18-2-2018-0006 jelű projekt támogatásából valósult meg. A területre már meglévő, illetve más pályázati projektek keretén belül beszerzésre kerülő gépek és eszközök kerülnek telepítésre a közeljövőben. A rendszer részét képezi majd koordinátamérőgép, esztergaközpont, 5-tengelyes megmunkálóközpont, szállítószalag, valamint robotok. A terület egyik különleges eleme lesz az egyes gépek kiszolgálását végző AGV (Automated Guided Vehicle) egység, ami valójában egy vezető nélküli anyagmozgató rendszer. Ez a kisméretű, kerekek segítségével mozgó jármű Magyarországon is egyedülálló abból a szempontból, hogy akkumulátorral felszerelt, a töltést pedig vezetéknélküli energiaellátó rendszer biztosítja (IPT= Inductive Power Transfer). Ezt adott nyomvonalon, összesen 22 m hosszon a padlóba fektetett, indukció töltést megvalósító vezeték teszi lehetővé.

Mennyi ideig tartott a felújítás?

TM: Az előkészületi és tervezési feladatok elvégzése, valamint a közbeszerzési eljárás lefolytatása kb. 1 évet vett igénybe. Az építészeti, villamossági és gépészeti tervezést egyetemi társtanszékek kollégái végezték. A teljes projekt felelős tervezője Dr. Stocker György, az Építőmérnöki Kar Építőanyagok és Magasépítés Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, a generál kivitelező pedig a Prím Építő Kft. volt. A munkaterület átadására 2020. január 21-én került sor, és másnap reggel már meg is kezdődtek a bontási munkálatok. A felújítás lezárását jelentő műszaki átadás-átvétel 2020. április 9-én történt.

Voltak-e esetleg technológiai, műszaki kihívások a munkában?

TM: Igen. A terület padlózata eredendően aszfaltburkolat, ami sem megjelenésében, sem funkciójában nem elégíti ki a mai kor elvárásait. Az aszfaltburkolat alatt 18 cm vasalt betonpadló található, ami a terhelhetőség szempontjából megfelelő. A felújítandó terület aszfaltburkolatát elbontották, ezt követően új, átlagosan 8 cm vastagságú, teherbíró cementesztrich-réteget készítettek. Erre került a látványos ipari műgyanta burkolat. Az esztrichréteg vasalást igényelt, de a szokásos betonacél alkalmazása ebben az esetben nem jöhetett szóba. Ennek oka az, hogy a padlóba fektetett indukciós vezeték közvetlen környezete ferromágneses anyagoktól mentes kell, hogy legyen. Az esztrichbeton így – a megfelelő mechanikai tulajdonságainak biztosítása céljából – műanyagszál adagolással készült.

Hogyan befolyásolta a munkálatokat a kialakult járványügyi helyzet?

TM: A munkálatok a kialakult sajnálatos járványügyi helyzet ellenére folyamatosak voltak. Természetesen a kivitelező cég ügyelt arra, hogy ezek az általánosan elvárt biztonsági intézkedések betartása mellett történjenek.

Összefoglalásul elmondható, hogy a felújítás eredményeképpen egy olyan területet sikerült kialakítani a G épületen belül, amire a tanszék és a kar is büszkén tekinthet, a hallgatók és az ide látogató ipari szakemberek pedig egy korszerű környezetben ismerkedhetnek majd a gyártástechnológia legkorszerűbb trendjeivel.

                           ***

Más tanszékeken is történtek beruházások.

Az Anyagtudomány és technológia Tanszék, együttműködve a Közlekedésmérnöki kar Gépjárműtechnológia Tanszékével, fém 3D nyomtatásba kezdett a 2016-ban elnyert NVKP projekt keretén belül. Ennek a pályázatnak köszönhetően 2018-ban az ATT egy új Zeiss EVO MA10-es elektronmikroszkópot szerzett be. Az eszköz a tanszék munkatársainak megkönnyíti a kutatási munkáit, továbbá labor keretén belül a hallgatók is kipróbálhatják.

A tanszék 2019-ben Dr. Szabó Péter János tanszékvezető egyetemi tanár (képünkön) OTKA pályázatából egy ionos polírozó berendezést vett. A berendezéssel kis minták argon gázzal történő ionos polírozása (porlasztása) megy vége, melynek célja a minták előkészítése további, hosszadalmas előkészítést igénylő minták vizsgálatához. A mintákat ezt követően EBSD-re vagy akár transzmissziós elektronmikroszkópiára is fel lehet használni. Ezenkívül a mintákon bemetszés készíthető, mellyel elektronmikroszkópon a felülettől az anyag belseje felé haladva bevonatok, vékonyrétegek is vizsgálhatók.

A tanszék hegesztőrobot alkalmazástechnikai laboratóriumában egy új, világszínvonalon csúcstechnikát képviselő hegesztő robotcella került beüzemelésre. Az új robotcella különlegessége, hogy ez a hegesztőrobot az Európában elsőként beüzemelésre került ilyen berendezés, tehát a tanszék valóban a lehető legújabb technikához jutott. Az átadó egyúttal labornévadó is volt: a laboratóriumot Dr. Bauer Ferencről, a kar néhai oktatójáról nevezték el.

Az Áramlástan Tanszéken 8 db nagy teljesítményű számítógépet szereztek be szimulációs számításokhoz. Szinkronizált, nagy mintavételezési frekvenciájú nyomásmérőrendszert is kiépítettek, amely szélcsatornamérések esetén több száz pontban a felületi nyomásingadozás egyidejű mérést teszi lehetővé.

Az Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszéken az AUDI Hungária Zrt. által 2004-ben adományozott tanszéki fékpadot újították fel, valamint nagyteljesítményű számítási kapacitást létesítettek. A tanszéki fékpad felújítás fontos lépés, mert a megfelelő vizsgálati rendszerek megléte szükséges széndioxid-kibocsátás csökkentése, valamint a megújuló és alternatív tüzelőanyagok hasznosításával kapcsolatos ipari megbízások megszerzéséhez. A tanszéken eddig használt hasonló fékpadok általában úgynevezett passzív fékpadok, azaz csak terhelni lehet a motorokat adott dinamikai jellemzőkkel. A 2020-ban lezáródó fejlesztési projekt célja a fent említett fékpad dinamikai tulajdonságainak javítása és aktívvá tétele, azaz ahol nem csak terhelni, de hajtani is lehet a belső égésű motorokat.

 Erre a célra ipari partnerekkel együttműködésben egy úgynevezett kompaund hajtás került kialakításra, ennek fő egysége egy korszerű frekvenciaváltós szabályozású 50 kW-os aszinkronmotor. Ezzel a motorral nemcsak hajtani lehet a vizsgált belső égésű motorokat, de a hajtás dinamikai tulajdonságait is lehet javítani. Ezzel az új rendszerrel nem csak a vizsgálati lehetőségek bővülnek a tanszéken, de a tervek szerint az oktatásba is beépíthető.

A tanszék 5 db HP szervert is beszerzett, hogy nagyteljesítményű számítási kapacitást létesítsen. Ennek háttere, hogy az első FIEK pályázat MVM alprogramjának szereplőjeként a tanszék intenzív kutatásokat végez a hagyományosan vízgőzzel működő hőkörfolyamat helyett szerves munkaközegek használhatóságára vonatkozóan. Előnyük, hogy jóval alacsonyabb hőmérsékletű hőforrásokat is kiaknázhatnak, így a korábban a szabadba kiengedett hőből még mindig lehetséges villamosenergiát előállítani, valamint olyan hőforrásokra is lehet kiserőművet telepíteni, ami korábban kedvezőtlen jellemzői miatt kikerültek a látótérből. A feladat kidolgozása nagy számítási kapacitást igényel, de a kapacitást a projekt feladatai nem töltik ki 100%-ban: már több ipari megbízású feladat esetén is hasznosult, és egyéb kutatásokat is végeztünk rajtuk. Az egyik szervert a vészhelyzetre való tekintettel jelenleg a távoktatás szolgálatába állt, május 1-jétől ezen fut a kari Moodle szerver.

A Polimertechnika Tanszéken az elmúlt években labor-, tanterem- és irodafelújítás volt, több mint 150 millió forint értékben. A T épület második emeletén  irodákat alakítottak ki, ide költözött fel a Szimulációs Laboratórium és ugyanitt egy tantermet is felújítottak. Az MT épületi laboratórium galériával bővült, egy része új padlót kapott, emellett elektromos felújítás is történt. A tanszékre az elmúlt években több  mint 20 feldolgozó- és vizsgálóberendezés is érkezett, körülbelül 300 millió forint értékben, többek közt fröccsöntőgép, autokláv, gyúrókamra, reométer, vulkaméter, ejtősúlyos berendezés, mikroszkópok, közöttük egy atomerő mikroszkóp is.

Benesóczky László

Fotók: ATT, EGR, GYTT, PT.

A cikk 2020. május 20-án jelent meg.