Új szemszögből tekinteni ismert és kevésbé ismert problémákra

Kovács Róbert Sándor egyetemi docens

Kovács Róbert Sándor, a BME Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék egyetemi docense az NKFIH Starting pályázat nyertesei között kapott helyet. Kutatásairól kérdeztük.

Kérem, meséljen a projektről, ami NKFIH-támogatást kapott!

A korábbi KH és FK OTKA projektjeimben a kutatócsoportommal elég jól meg tudtuk alapozni az irreverzibilis termodinamika kiterjesztési lehetőségeinek a matematikai, fizikai szempontjait, ráadásul mindezt már lineáris csatolt folyamatokra is sok szempontból meg tudtuk vizsgálni.

Ez magában foglalja az elméleti és kísérleti eredményeket, saját megoldó algoritmusok fejlesztésével együtt. Minderre szükség volt ehhez az NKKP projekthez, de ezeken lényegesen túlmutat. A pályázatnak az egyik igen hangsúlyos eleme, hogy olyan kísérleti berendezéseket építünk, amelyek az iparban nem elérhetőek.

Ezek segítségével képesek leszünk szuperkritikus folyadékok valamint nagyobb méretű (30 mm-es) erősen heterogén testek átfogó hővezetési jellemzésére, valamint ezeknek a heterogén testeknek akár a reológiai leírására is.

A projekt másik hangsúlyos eleme az olyan alkalmazási lehetőségek vizsgálata, amelyek egyelőre mindenki számára kihívást hordoznak, ilyenek például a különféle akkumulátorok, üzemanyagcellák és kompozit fémhabok elemzése. Ezekben igen széleskörű együttműködést folytatunk tanszéken belül és azon kívül is, nélkülük sokkal nehezebb lenne ilyen eredményeket elérni.

Mi a kutatás jelentősége?

Mi olyan problémákkal foglalkozunk, amelyek egyáltalán nem szokványosak, és a nehézség minden téren ott van: ezeket nem lehet a hagyományos eszközökkel és elméletekkel jól érteni és megoldani. Újfajta modellek kellenek, amelyekhez új fajta megoldási módszerek, mert a hagyományos végeselemes szoftverek sokszor hamis megoldást adnak. A kutatócsoportom modellezési szemlélete egyedi, ami az ismert és kevésbé ismert problémákra egy teljesen új oldalról képes ránézni. Rendkívül széles alkalmazási lehetőségeink vannak, mert az elméleteink nincsenek konkrét anyaghoz kötve, és a megszerzett tapasztalatok igen sokrétűen felhasználhatóak.

Kovács Róbert Sándor

NÉVJEGY *** Kovács Róbert Sándor 1988-ban született az erdélyi Nagybányán, de szüleivel már 1989-ben Budapestre érkezett. Esztergályos-lakatos édesapja ezután villamosvezetőként, majd a BKV csoportvezetőjeként, édesanyja ápolónőként dolgozott. Számára „már általános iskola végére nyilvánvalóvá vált a műszaki pálya”, így az Arany János Épületgépészeti Szakközépiskola, majd egy technikum elvégzése után az Óbudai Egyetemen géptervezőként tanult tovább. Viszont úgy érezte, hogy a kutató-fejlesztői munka sokkal közelebb áll hozzá, és a BME gépészeti modellezés mesterképzése pedig egy kiváló lehetőségnek tűnt ahhoz, hogy egy csomó új tudást elsajátítson, de mégis kiegészítse a meglevő ismereteit géptervezésből. „A kutatócsoportomnak is nagy köszönettel tartozom, köztük is Fehér Annának, Szücs Mátyásnak és Fülöp Tamásnak, valamint a tanszéki vezetésnek, Gróf Gyulának és Imre Attilának a konstruktív légkörért, valamint a mentoromnak, Ván Péternek.” Számos tervet hordoz a puttonyában: például egy Lendület, vagy ERC projekt pályázatát, hogy még magasabb szintre tudja emelni szakmai ismereteit hazai és nemzetközi vonatkozásokban egyaránt – nagydoktori pályázatát pedig februárban tervezi beadni.

Szöveg és fotó: Benesóczky L.