Multidiszciplináris együttműködés az ivóvízhálózatokért

Hős Csaba János, a BME Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék professzora, egyben a kar tudományos és nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettesnek pályázata az NKFIH (Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal) NKKP (Nemzeti Kutatási Kiválósági Program) Advanced kiírásában nyert támogatást. Interjú Hős Csabával.

Kérem, meséljen a projektről, ami NKFIH-támogatást kapott!

A projektem a biztonságos ivóvízhálózatokkal foglalkozik. Ivóvízhálózatokra próbálunk olyan szimulációs módszereket kifejleszteni, amelyekkel a vízhálózatok egyes részeire számítógépes előrejelzést tudunk adni a vízminőség várható változásairól. Egy nagyváros ivóvízrendszere hatalmas, pókhálószerű hálózat, többtízezer csőszakasszal és csomóponttal. Ebben szeretnénk leírni azokat a biológiai és kémiai jelenségeket, amelyek az ivóvízminőséget befolyásolják. Ilyen jellemzők a vízkor (a csapból kifolyó víz mennyi ideje lett kivéve a kútból), a klórkoncentráció (már ahol klórt használnak), viszont amiben a legújszerűbb ez a kutatás, az a biológiai aktivitás vizsgálata, azaz a hálózatban annak a nyomon követése, hogyan változnak a mikrobiológiai jellemzők, azaz a tápanyagok és a mikrobakoncentráció. Ehhez egy félüzemi kísérleti berendezést használunk, amelyben több héten keresztül követjük a mikrobiológiai folyamatokat, a MATE mikrobiológusai segítségével. A kísérlet eredményeinek segítségével kalibráljuk matematikai modelljeinket, ezáltal előrejelezhetőek az egyes beavatkozások hatásai.

Mi a kutatás jelentősége?

Jól fel tudunk készülni vízbeavatkozások modellezésére, például vészklórozók optimális elhelyezésére, vagy kizárási tervek készítésére. Így a klór mennyisége optimalizáható, megakadályozható, hogy   a beavatkozási pontokhoz közeli területeken túladagolják, valamint a hálózat belsőbb részein sem engedünk teret mikrobiológiai folyamatoknak.

Azért tartom érdekesnek a projektet, mert számos tudományterület együttműködésére van szükség, a klasszikus áramlástan mellett gráfelmélet, optimalizálás, kémiai és mikrobiológiai kompetencia is szükséges a sikerhez.

 

Hős Csaba János

NÉVJEGY *** HŐS CSABA JÁNOS EGYETEMI TANÁR, A BME GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR TUDOMÁNYOS ÉS NEMZETKÖZI DÉKÁNHELYETTESE. 1978-ban született Budapesten, gépészmérnök szülők gyermekeként. Erősen kötődik szűkebb pátriájához, Dél-Pesten nevelkedett és most is ott él. Egy ének-zenei tagozatos intézményben végezte alapfokú tanulmányait, ezután a dél-pesti Karinthy Frigyes Gimnázium diákja volt. Matematikatanára, Bruder Györgyi, és Kovács „Kokó” tanár úr, a fizikatanára tette rá a legnagyobb hatást, és a többi tanárára is kiemelkedő tanáregyéniségekként emlékszik, „sínre tették az életemet, és örök nyomot hagyott bennem a gimnázium nyitott, szabad légköre, ugyanakkor magas szintű oktatása” – emeli ki a professzor. Eredetileg a Közgázra felvételizett, mert szenvedélyesen érdekelt a gazdaságtörténet – a felvételije nem sikerült, ellenben a Gépészmérnöki Karra felvették. Nagyon örült, mert el akarta kerülni a sorkatonaságot, és azt tervezte, majd egy év múlva felvételizik újra a Közgázra. Ez a késztetés viszont már az első félév végére elmúlt, és „mire diplomát szereztem, nem volt kérdés az sem, hogy tudományos munkával és oktatással szeretnék foglalkozni” – teszi hozzá Hős Csaba, bár komoly dilemmaként merült fel, hogy a Vízgépek (a mai Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék elődje), vagy a Műszaki Mechanikai Tanszéken folytassa a kutatásait. Stépán Gábor egyetemi tanárnak hála egy Erasmus-csereprogram keretein belül a Bristoli Egyetemen írhatta a diplomamunkáját, és ez szakmailag és emberileg is meghatározónak bizonyult későbbi karrierje szempontjából. 2019-től a BME Gépészmérnöki Kar tudományos és nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettese, valamint a BME Közalkalmazotti Tanácsának elnöke. Négy leánygyermek édesapja, a legidősebb tizenkilenc, a legfiatalabb nyolc éves. Hobbija a hegymászáson kívül az ének-zenei tanulmányaiból erednek: szabadidejében szívesen gitározik és zongorázik.