„Szerintem a Z-generációval is nagyszerűen lehet kapcsolódni a felsőoktatásban” – interjú Szabó Tiborral

„Kiváló tanár! Bármikor visszamennék hozzá!”  „Ahogy hallottam, mindenki 30-nál több ponttal jött a 25 pontos laborról.” „A zh korrekt, tisztességesen felkészülve nem okoz problémát, és kifejezetten jóindulatúan pontoz.” „Segítőkész, korrekt, jó tanár... és vidám!” – ilyen és hasonlóan pozitív visszajelzések sorjáznak a Markmyprofessor oldalán oktatónkról, aki két műegyetemi diploma megszerzése után, hétévnyi ipari tapasztalattal a háta mögött érkezett meg a BME katedrájára, ahol harmincöt éve tanít. Szabó Tibor mestertanárral, a Gépészkar Kiváló Oktatója cím kétszeres birtokosával, BME Gépészmérnöki Kar Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszékének mestertanárával, a kar dékáni hivatalának vezetőjével beszélgettünk.

Dr. Szabó Tibor, a BME Gépészmérnöki Kar Dékáni Hivatalának vezetője, a Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék mestertanára

Miért választotta a gépészmérnöki hivatást?

Gyermekkoromban két dolgot szerettem: barkácsolni, valamint a konyhában sertepertélni édesanyám körül. Amikor ötéves koromban feltették számomra a szokásos kérdést, hogy mi szeretnék lenni, azt feleltem: „professzor, vagy szakács.” Szó szerint értelmezve egyik sem lettem, de az egyetemi oktatáson kívül rendszeresen főzök otthon, a feleségemmel, vagy egyedül.

A hetvenes évek második felében, amikor felvételiztem a Műszaki Egyetemre, még volt szóbeli vizsga. Ott pontosan ezt a kérdést tették fel, hiszen országos versenyeredményem alapján bárhova bekerülhettem volna. Én ugyanakkor szerettem látni a mozgó, egymással összefüggésben álló alkatrészeket, elemeket, amelyek egy berendezést alkotnak. A mechanikus mozgásokkal összefüggésben szerettem volna tervezni, alkotni.

Mi az, amit a BME Gépészmérnöki Karán hallgatóként eltöltött évek alatt kapott?

A negyedévet és az ötödévet élveztem igazán, amikor a különböző tananyagrészekben tanultak összeálltak egy nagy egésszé.

Hol dolgozott, miután oklevelet szerzett?

Gyártmányfejlesztőként, majd az alkatrész-gyáregység minőségirányítási vezetőjeként dolgoztam a Finommechanikai Vállalatnál. Főleg az utóbbi munkakör hasznos tapasztalatokat adott, hiszen a teljes termelési paletta, (azaz a forgácsolás, öntés, galvanizálás, hegesztés, edzés és a lemezmunka) hozzánk tartozott. Itt gyakorlatban lehetett átélni, amit tanultam az egyetemen.

Miért kezdett el a Műszaki Egyetemen tanítani?

Már az ipari munkám során is megkerestek, és külső óraadóként gyakorlatokat vezettem. Szerencsére a műszaki igazgatóm is oktatott az egyetemen, és támogatta a fiatalok tudományos fejlődését. A Műegyetemen 1990 tavaszán lezajlott egy békés forradalom, ahol jónéhány munkásőrrel, párttitkárral megbeszélték, hogy keressenek más feladatot maguknak, az a felszabadult státuszokba fiatal mérnököket hívtak be az iparból. Így kerültem a MOGI Tanszék elődjére, a Gépészkar Finommechanika, Optika Tanszékére tanársegédként. Az akkor ideérkezett kollégák többsége később is itt maradt az egyetemen.

Mi az, amit oktatói munkájában leginkább szeret?

Legjobban azt szeretem, amikor a hallgatók szemében felcsillan a fény, hogy megértették a tananyagot; valamint azt, amikor már a következő kurzus hallgatói tessékelik ki az óráról az érdeklődő diákokat.

Az öntevékeny hallgatói csoportok, versenycsapatok is rendszeresen megtaláltak, a műegyetemi pneumobilcsapatnak évekig a mentortanáraként tevékenykedtem. Mobilrobot-programozó csapatunkkal az isztambuli világversenyre is eljutottunk, ahol második helyezést értünk el.

Szerintem a Z-generációval is nagyszerűen lehet kapcsolódni a felsőoktatásban.  Az óráimon, ha valami új tananyagot kezdünk el, gyakran megkérem a hallgatóságot, hogy „hívjuk segítségül a barátainkat, a Google-t és a ChatGPT-t.” Ezután megnézzük, ebből mennyi az igazság, mik ennek a részletei, és mi a jelenség háttere. A járványhelyzet alatt két előadás és egy laborgyakorlat felvételét közzé is tettem Youtubeon, és úgy tűnik, nagy sikere van, számos videóm öt-, akár tízezres nézettséggel rendelkezik, ami jóval magasabb, mint ahányan részt vettek a kurzusaimon.

A legbüszkébb a hallgatók minősítése alapján kétszer is odaítélt Gépészkar Kiváló Oktatója címre vagyok.

Mire a legbüszkébb kutatóként?

Ipari múltamból adódóan nem a hagyományos értelemben vett elméleti kutatói pályát választottam, hanem inkább az innovációval kapcsolatos fejlesztéseket, amikor ipari oldalról megkeresik a tanszékeket, hogy tervezzünk meg, vagy készítsünk el egy különleges technológiát, egyedi mérőeszközt. Az ötödmagammal a Paksi Atomerőmű számára megtervezett számítógéppel vezérelt mérő- és adatgyűjtő rendszerekre vagyok a legbüszkébb. Ezek a műszerek váltották le a túlhaladott szovjet technológiát. Van olyan mérőeszköz, amelyet 1999-ben készítettünk, és ma is használják a rektortartályok egy kritikus paraméterének ellenőrzésére.

NÉVJEGY

Dr. Szabó Tibor 1959-ben született Budapesten, három testvér közül a legidősebbként. Matematikus édesapja tervezte az összes spirált, ami a Tungsram-gyár izzólámpáiban fellelhető volt, édesanyja pedig a háztartást vezette. Kezdetben egy budakeszi szoba-konyhás lakásban éltek. Édesapja szabadalmának köszönhetően a hatvanas években Budára, egy többgyermekes család számára jóval kényelmesebb társasházi lakásba költözhettek, édesanyja még mindig ott lakik. A Móricz Zsigmond Gimnázium matematikatagozatán érettségizett, és országos tanulmányi versenyen is dobogós helyezett volt. 1983-ban gépészmérnökként, 1986-ban pedig mérnöktanárként végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán. Doktori fokozatát 1996-ban szerezte. A MOGI tanszék méréstechnikai és irányítástechnikai laboratóriumainak, valamint 2013 óta a BME Gépészmérnöki Kar Dékáni Hivatalának vezetője.

Szabadidejét a családján kívül a fényképezés és az akvarisztika tölti ki, elektronikus könyvolvasóval pedig rengeteg könyvet olvas. Régebben a vasútmodellezés is a kedvelt időtöltései között kapott helyet, most azt várja, hogy az ötéves unokája kicsit növekedjen, és együtt folytassák.

2009-ben, 2010-ben és 2011-ben Dékáni Dicséretben, 2012-ben Rektori Dicséretben, 2014-ben Rektori Dicséretben és Gépészkar Kiváló Oktatója elismerésben, 2019-ben Rektori Dicséretben, 2018-ban Miniszter Elismerő Oklevele kitüntetésben, 2020-ban Gépészkar Kiváló Oktatója elismerésben részesült.

Benesóczky László