Vizuális és nyelvi csavarral aratott sikert doktoranduszunk az ultrarövid francia nyelvű prezentációversenyen

Idén is megrendezték az MT180 - A disszertációm 180 másodpercben nevű francia nyelvű prezentációversenyt. Horváth Hanna Zsófia doktorjelölt munkatársunk (MM) "Anholonom rendszerek rezgései" című előadásával a magyar forduló első díját, valamint a közép-európai döntő közönségdíját nyerte el a Francia Intézet és az ELTE által szervezett versenyen. A versenyre való felkészítésben Bende Margit segítette, szakmai konzulense Takács Dénes volt.

Mióta tanulsz franciául?

Általános iskola ötödik osztályában kezdtem második idegen nyelvként a franciatanulást, és egészen érettségiig tanultam is a nyelvet. Érettségi alatt gondoltam, hogy még pont belefér az időmbe, és középfokú nyelvvizsgát tettem.  A Pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban 2014-ben általános emelt matematika-angol tagozaton érettségiztem. Azon kívül, hogy francia szépkiejtési versenyen indultam, nem voltak eddig kifejezetten a francia nyelvhez köthető eredményeim.

Két nővérem ugyanakkor francia tagozaton végzett a középiskolában, valamint mind a ketten Franciaországban tanultak tovább egyetemen. Egyikük mai napig Párizsban él, és lelkes látogatója vagyok, teljesen lenyűgöz a város.

Miért indultál ezen a versenyen?

Tavaly indult hallgatótársam, Patkó Dóra, így eleve tudtam a lehetőségről. Bende Margit kolléganőm pedig megkérdezett, hogy lenne-e kedvem elindulni a megmérettetésen.

Hogyan zajlott a felkészülés?

A „Disszertációm 180 másodpercben” nevű verseny lényege, hogy mindössze három perc alatt kell franciául, közérthető nyelven bemutatni a doktori kutatásunkat. Február végén, március elején kezdtem el megtervezni magyarul a szövegemet, ehhez témavezetőmmel, Takács Dénessel is konzultáltam. Majd a szöveget lefordítottam franciára, amiben Margit, valamint az egyik nővérem is sokat segített. Az előadáshoz szükséges egyetlen, levetíthető diához pedig készült rólam kép több, a kutatásomban szereplő közlekedési eszközzel: elektromos rollerrel a Sóhajok hídjánál, biciklivel a tanreaktorunk előtt, valamint bőrönddel a BudaParton.

A doktori témám címe ,,Anholonom rendszerek rezgései’’. Annak érdekében, hogy közérthetően tudjak bemutatni járműdinamikai problémákat, a hallgatóságot a ,,Dinamikai Köztársaságba’’ invitáltam. Megismertettem a hallgatóságot a vontatmányok stabilitásának, az elektromos rollerek és motorbiciklik egyensúlyozásának, valamint a vontatott kerekek szitálásának témakörével.

Milyen kihívásaid voltak a verseny során?

Nem is a francia nyelv volt a legnehezebb, hanem a közérthetőség és a tömörség – kevés mondatban, rövid idő alatt kellett elmagyarázni egy komplex témát jobbára teljesen laikus hallgatóságnak. Ráadásul a közönség előtt való előadás miatt is izgultam egy kicsit, és nem akartam hadarni. Elképzeli az ember, hogy két perc ötven másodperc alatt elmondja a beszédét, ehelyett húsz másodperccel még rövidebb idő alatt sikerült. Ennek nem igazán örültem, mert ez azt jelenti, hogy hadartam, ami eddig is egy kihívás volt számomra.

Mi lehetett az oka, hogy megnyerted a verseny közönségdíját?

Lehetségesnek tartom, hogy a sikerhez hozzájárult a sok kérdés, amit feltettem a hallgatóságnak. Például próbáltam azzal bevonni a közönséget, hogy megkérdeztem, ki tud biciklizni, rollerezni, ki látott már bőröndöt pattogni egyik kerekéről a másikra? Ezután részleteztem csak a területet, például hogy hogyan tudjuk úgy megpakolni a bőröndünket, hogy a legkevésbé pattogjon, hova kell állni a rolleren, hogy egyensúlyban legyünk, hogyan kell babakocsit tolni… A dia, amit kivetítettem, úgy ítélem meg, hogy szintén jól sikerült.

Emellett egy vizuális és nyelvi csavart is alkalmaztam a diában – a Francia Köztársaság hivatalos logóját módosítottam a – természetesen nem létező – ,,Dinamikai Köztársaságéra’’. A hivatalos logóban ugyanis a francia zászló közepén egy női fej látható, alatta az „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” (Liberté, Égalité, Fraternité) jelszavai. Ehelyett az én bukósisakos képemet, valamint a „Stabilitás, Kiszámíthatóság, Biztonság” (Stabilité, Prévisibilité, Sécurité) szavakat használtam – úgy éreztem, ez is sikert aratott.

Mik a további terveid a témában?

A világdöntőre egy osztrák lány jutott tovább Közép-Európából, abszolút megérdemelten. Ezen a versenyen csak egyszer lehet elindulni, így másodszorra már nem próbálkozhatok. A verseny sokat segített az önbizalmamon, mivel egy új kihívással találkoztam, és adott esetben könnyebben tudok franciául is beszélgetésbe elegyedni. 

PORTRÉ

Horváth Hanna Zsófia

„ A francia nyelv szeretete mellett mindig is reál érdeklődésem volt. A Pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban matematikatanáromtól, Kovács Ágnestől, illetve fizikatanáromtól, Simon Pétertől nemcsak hatalmas tudást, hanem sok biztatást is kaptam, hogy szerintük is érdemes lenne a műszaki pályát választani. Fenntartották a lelkesedésemet. A továbbtanulás időszakában pedig a legjobb hazai műszaki egyetemet szerettem volna választani, ezért esett a választásom a BME-re.

A BME-n 2014-ben kezdtem a tanulmányaimat a Gépészmérnöki Karon, mechatronikai mérnöki alapszakon, ahol a gépészeti modellezés specializációt választottam. Ez a specializáció már későbbi tanszékemhez, a Műszaki Mechanikai Tanszékhez kötődik. A mesterszakos tanulmányaimat a Kar angol nyelvű Mechanical Engineering Modelling szakján végeztem.

Egy harmadik féléves tárgy, a dinamika oktatójaként ismertem meg Takács Dénest. Feltűnt, hogy milyen érthetően magyarázza el a dinamika nem kifejezetten könnyű témakörét. Őt kerestem meg 2016 tavaszán, hogy szeretnék TDK-n részt venni. Később még három TDK-t is készítettem vele, mint konzulenssel. Ebből két dolgozat OTDK-ra is továbbjutott és 1. helyezést ért el. Később Dénesnél készítettem a diplomatervemet, és ő volt a doktori témavezetőm is.

A BME hihetetlen biztos elméleti tudást, és egy olyan gondolkodásmódot ad, hogy ne csak  a jelenben, hanem bármikor meg tudjunk oldani egy műszaki problémát. Azért jelentkeztem doktori képzésre, mert szerettem a kutatási témámat és az egyetemi légkört. A szakmai gyakorlatom alatt azt tapasztaltam, hogy az iparban a bevált módszereken, az akadémiai szférában pedig inkább a mélyebb és még precízebb eljárásokon van a hangsúly.

További terveim, hogy szeretnék az egyetemen maradni, folytatni az oktatást és a kutatást, valamint tovább vinni a témámat különböző projektek segítségével. Az egyetemi szféra jó lehetőséget kínál arra, hogy megismerjük a szakterület többi (adott esetben külföldi) kutatóját is.

Szabadidőmben szeretek sportolni. Amikor tehetem pingpongozok, kerékpározok, kirándulok, régen pedig sokat triatlonoztam. Biciklivel járok munkába, de csak a versenyre való készülés során álltam először elektromos rolleren.”

Szöveg, fotó: Benesóczky László