"A biológiai rendszerek mindig nagy változatosságot visznek még az egyszerű rutinfeladatokba is" - Rácz Kristóf doktorandusz

Rácz Kristóf, a BME Gépészmérnöki Kar Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszékének (MOGI) PhD hallgatója négy és fél hónapig tanulhatott Erasmus-ösztöndíjjal az izraeli Technion Egyetemen. 

A kint töltött időszakban Alon Wolf professzor vezetésével kutathatott, és a biorobotikai és biomechanikai laboratórium munkájába kapcsolódott be. Kutatási témája az ott fejlesztett nyílt forráskódú kézprotézisek voltak. Az ösztöndíj időtartama alatt a protézishez egy olyan hordozható kiegészítő eszközt fejlesztett, amely a felhasználó lábmozgásait vizsgálja, felismeri a lábbal végrehajtott gesztusokat és ezek alapján vezérli a kéz különböző fogásmintáit. Doktoranduszunkat, és témavezetőjét, Kiss Rita Máriát, a MOGI tanszékvezető egyetemi tanárát kérdeztük.

Hogy érezted magad kint?

Rácz Kristóf: Bátran kijelenthetem, hogy a kint töltött négy és fél hónap volt életem eddigi legizgalmasabb időszaka. Annyi új élménnyel és tapasztalattal gazdagodtam, hogy bármennyire sablonosan is hangzik, soha nem leszek teljesen ugyan az az ember, aki az Erasmusom előtt voltam. Ezt a kint megismert cserediák-társaimnak is köszönhetem, akikkel együtt laktunk, éltünk és fedeztük fel Izraelt és a környező területeket. Természetesen nem volt minden könnyű és zökkenőmentes. A kinti élelmiszerárakat sokáig szoknom kellett, azt pedig még a csereprogram vége felé se szoktam meg teljesen, hogy péntek délutántól szombat estig gyakorlatilag az egész ország leáll a Shabbath alatt. Se tömegközlekedés, se boltok nincsenek ilyenkor.

A szokatlanságok viszont eltörpültek azok mellett az élmények mellett, amelyeket kint szereztem. Leírhatatlan élmény Jeruzsálem óvárosában vagy a Jordániai Petra kőfalai közt járni, a Wadi Rum és a Negev-sivatag már-már földöntúli bolygóra emlékeztető szépségét és kietlen erejét személyesen megtapasztalni, vagy a Nílust övező ókori egyiptomi monumentumok építészeti csodáinak árnyákában sétálni. Ezek mellett csak hab volt a tortán, hogy mindenhez a világ egyik legjobb egyetemét nevezhettem erre az időre otthonnak.

Milyen szakmai tapasztalatokkal gazdagodtál?

Rácz Kristóf: Azt hiszem, a legjelentősebb szakmai különbség a Technion és a BME között a kutatások gyakorlatiasságában van. Bár természetesen a Technionon is születnek publikációk a folyamat során, ott az összes kutatási irány (legalábbis azok, amelyekről Alon Wolf professzoron keresztül hallottam) célja, hogy egy ténylegesen használható és adott esetben forgalomba is hozható megoldást jelentő technológia, termék keletkezzen, legyen szó költséges minimálinvazív műtéti robotról, vagy rászoruló gyerekeknek szánt 3D nyomtatott kézprotézisekről. Rendszeres alapítanak cégeket a különböző megoldások piacra vitelére, aminek haszna aztán segíti az egyetemi infrastruktúra továbbfejlesztését. Talán ez az a hozzáállás, ami számomra a legjelentősebb tanulság volt és amiben nagy fejlődési potenciált látok az egyetemünk számára. Kifejezetten tetszett kint, hogy a labornak szerves részét képezte a műhely is ahol lehetőség volt 3D nyomtatásra, elektronikai munkára és minden apróbb dologra, ami egy-egy ötlet fizikai megvalósításához szükséges. Legalább akkora volt a fókusz az egyedi megoldások fejlesztésén és megvalósításán, működő prototípusok fejlesztésén, mint a tudományos mérés és kutatás jellegű feladatokon.

Honnan származol, hol érettségiztél?

Rácz Kristóf: Tősgyökeres budapestinek vallom magam, a szüleim is itt találkoztak, én a III. kerületben születtem és azóta is itt élek. Már elég korán a reál tantárgyak felé húzott a szívem. Kiskoromban vadászrepülőgép-tervező akartam lenni, az általános iskolában pedig többször is volt, hogy a matektanár nekem és padtársamnak adta az osztály dolgozatait, hogy javítsuk ki az óra alatt, mert mi már úgyis tudjuk az anyagot amit aznap tanítani fog. Az Óbudai Árpád Gimnáziumban folytattam a tanulmányaimat, ahol a specMat tagozaton a szokásosnál mélyebben tanultunk a matematika különböző ágairól. A matek mellett a fizika és az informatika voltak a kedvenc tárgyaim, rendszeresen jártunk különböző hazai versenyekre ebből a háromból.

Miért a BME Gépészmérnöki Kar képzését választottad?

Rácz Kristóf: Az egyetemválasztás idejében még nem volt konkrét elképzelésem, hogy pontosan mivel szeretnék foglalkozni, csak az, hogy a fizikához kapcsolódó műszaki területen szeretnék tovább tanulni. Ennek megfelelően matekból és fizikából tettem emelt szintű érettségit. Végül a BME Gépészmérnöki Kar mechatronikai mérnöki szakját jelöltem meg első helyen, mert magas volt a bejutási pontszám, tehát feltételeztem, hogy keresett szakterület, ismeretlenül hangzott a neve, tehát biztosan modern és érdekes, illetve a Műegyetemen van, így valószínűleg nem kell majd fogalmazásokat írnom, amiket nagyon nem szerettem. (A sors fintora, hogy doktorandusz lettem, úgyhogy ettől a problémától a mai napig nem tudok szabadulni, csak most már nem fogalmazásokat, tudományos cikkeket kell írnom). Úgy érzem jól választottam, sokkal jobban élvezem, amikor több külön műszaki területet kombináló (informatika, elektronika, gépészeti elemek) megoldásokra van szükség, mintha csak egy-egy specifikus területtel foglalkoznék. Az alapszakos tanulmányaim alatt rátaláltam a biomechatronika szakirányra, és nem volt kétség, hogy ezt a vonalat követem. A biológiai rendszerek mindig nagy változatosságot visznek még az egyszerű rutinfeladatokba is, mindig adódnak érdekes kihívások. Hiszem, hogy a jövőben egyre nagyobb teret fog követelni a biológiai és mesterséges rendszerek egymást kiegészítő működése, hatalmas potenciál van a gép és ember elemi szintű együttműködésében.

Hogyan kapcsolódnak Rácz Kristóf Izraelben elért eredményei az itthoni kutatásaihoz?

Kiss Rita: A Technion Egyetemen végzett kutatás bár nem kapcsolódik szorosan Kristóf doktori kutatási témájához, ugyanakkor a 3D tervezés és nyomtatás, programozás, azon belül pedig a jelfeldolgozás és gépi tanulás terén végzett munkája kutatása segíti az itthoni kutatásokat. Kristóf ráadásul részt vett egy világszínvonalú egyetem életében, megismerhette egy másik felsőoktatási intézmény kultúráját, napi rutinját. A laboratóriumban megismert különböző nemzetiségű hallgatókat, kutatókat ez későbbi kutatói kapcsolatok, barátságok alapját is jelenti.

Kristóf kutatási témái mindig is a mozgás- és járásvizsgálatok témaköréhez kapcsolódtak. Alapképzése során már bekapcsolódott a mozgáslabor kiépítésébe, a járásvizsgálati mérésekhez mai napig az általa fejlesztett mérőprogramot használjuk, az adatbázis kialakítása is az ő fejlesztésén alapul. A mesterképzés során elkezdett mélyebben foglalkozni az anatómiai pontok kijelölésének precizitását meghatározó tényezők feltárásával. Ez PhD kutatásának is egyik témája. A doktoranduszi tanulmányaink megkezdésekor e mellett egy másik kutatási irányt is elkezdett, melynek célja egy akusztikus mérőrendszer kidolgozása, amely a mesterséges intelligencia segítségével vélhetően segítheti az orvosokat a mozgásszervrendszer elváltozásainak diagnosztizálásában.

Benesóczky L.

 Rácz Kristóf 2013-ban kezdte meg tanulmányait a mechatronikai mérnök alapszakon, amelyet 2017-ben mesterszakon folytatott. Mindkét képzést biomechatronika specializáción végezte. 2017/2018-as tanévben elnyerte a Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjat. A mesterszak egyik félévét Campus Mundi Erasmus+ ösztöndíjjal a Prágai Műszaki Egyetemen töltötte. Kutatásait TDK és OTDK konferenciákon is előadta. PhD tanulmányait 2019-ben kezdte meg a MOGI Mozgáslaborjában. Kutatásait rendszeresen prezentálja európai biomechanikai konferenciákon, és az eredményeket nemzetközi folyóiratokban is összefoglalja. 2021-ben a linzi 37. DAS konferencián munkáját Young Scientist díjjal jutalmazták.