"Fontos, hogy a tervezés során megismerjük a felhasználót" - interjú Duray Boglárkával
Mi volt az, ami hatással volt a lámpa-termékcsalád tervezésére?
Duray Boglárka: A célom egy irodai lámpa-termékcsalád fejlesztése volt. Első lépésként azt próbáltam visszaidézni, hogy hogyan nézett ki egy napom abban az irodában, ahol a gyakornoki időmet töltöttem. Azt próbáltam megfejteni, hogy milyen megoldásokkal lehetett volna megkönnyíteni az irodai munkát. Mivel többször előfordult, hogy elfelejtettem éjszaka feltölteni a telefonomat, vagy előfordult, hogy napközben is szükségem volt töltőre, itt merült fel bennem az ötlet, hogy érdemes lenne beépíteni az általam tervezett lámpába egy mobiltöltőt is. Persze az ötlet létjogosultságát igazolni is szerettem volna, ezért készítettem egy kérdőívet a lámpák lehetséges funkcióiról, amelyet ki lett küldve a témaadó cég levelezőlistájára, illetve releváns Facebook-csoportokba is. A kérdőívet kitöltő 260 személy fele azt jelezte, hogy a lámpába épített mobiltöltőre valóban nagy szükség lenne.
A lámpatest sajátossága, hogy állítható a lapszerű burája, amivel a felhasználó a saját igényeinek megfelelően állíthatja a fény irányát. A bura hajlított állapotban egy siklóernyőre hasonlít, innen az angol Glide név.
Tervezési folyamat szempontjából a legizgalmasabb számomra a fából készült gyermekjáték tervezése volt, mely során Molnár Enikővel és Wild Andrással dolgoztam együtt. A játéktervezés során fontos szempont volt, hogy praktikus legyen, különböző korosztályok is élvezzék, és többfajta játékot lehessen játszani. Érdekes volt megfigyelnem, hogy a játék tesztelése során, amíg egy testvérpárral játszottam, kisebb testvérük elkezdte építőkockaként kezelni a játék elemeit. Sok gyerek úgy nő fel, hogy még alig hozott önálló döntést. Az ilyen helyzetekre való felkészülést segíti az általunk tervezett játék, melynek menete során számos választási lehetőség adódik, így a gyereknek döntenie kell.
A játék fejlesztésére létrejött csapatnak egyébként a Madwe nevet adtuk (ebben nemcsak a medve szó és a két angol kifejezés, hanem a csapattagok nevének egy-egy kezdőbetűje is szerepel).
A terméktervező mérnöki tanulmányaid alatt számos projektben vettél részt. Felfigyeltél-e rád jellemző stílusjegyeket a munkáidban?
A tervezési folyamat során arra figyelek, hogy hol fog a termék elhelyezkedni a térben, valamint hogyan fog a felhasználó a termékhez viszonyulni. Az empátia számomra kiemelkedően fontos, ezt jelenítem meg a terveimben is. Szeretek okos megoldásokat létrehozni, amelyek minél egyszerűbbek és használhatóbbak, emellett viszont esztétikusak is. Úgy érzem, még formálódóban van az önálló stílusom, keresem az utamat. Számomra hasznos volt, hogy sok tervezési projektre került sor az egyetemen, mely során alakíthattam a saját stílusomat.
A terméktervező mérnöki mesterképzésről hárman összeálltunk Dohi Kincsővel és Rácz-Szabó Lillával, hogy az MNB pályázatán egy applikációt tervezzünk a hamarosan nyíló Pénzmúzeum számára, amely interaktívabbá teszi a gyerekek számára a kiállítást. A víziónk egy kaland felvázolása volt a digitális térben, összekötve a fizikai kiállítás elemeivel. A „pénzmúzeum” kifejezés valószínűleg sokaknak egy vitrinekben tárolt érmékkel teli, statikus múzeumi teret juttat eszébe. Itt viszont egy izgalmas kalandot kínálunk, amely során a múzeumot látogató gyerek egy történeten keresztül játszva tanulhat a pénz világáról. A játékos, sokszínű feladatokat, amelyeket közösen, csapatban kell megoldani egy applikáció segítségével, ami készteti őket a közös gondolkodásra. A kisebbek a nagybácsi örökségét mentik meg, ehhez időben is utazniuk kell és múltbeli emberek tudásának felhasználásával oldhatják meg a rejtélyt. A nagyobbaknál, tizenéveseknél pedig a személyes pénzügyek, bankszámlanyitás, zsebpénz és diákmunka témaköréhez kapcsolódnak a feladatok.
A játék kezdetén minden gyerek kiválaszthat egy avatárt, amely karakterébe bújhat. Elkezdődik a kaland, mely során számos témában tudást szerezhetnek, és az új ismereteket kérdésekkel el is mélyíthetik. A végén a gyerekek egy digitális üzenőfalra is kiírhatják, hogy milyen benyomásuk volt, amelyet egy újabb látogatás során meg is tudnak mutatni a barátaiknak, szüleiknek.
Egyetemi tanulmányaid mellett a BEST (Board of European Students of Technology) Budapest diákszervezetben is önkénteskedtél, melynek elnökévé is választottak. Mit adott neked a szervezet?
A szervezeti munkánkkal azon dolgoztunk, hogy egyetemi tanulmányaik mellett mérnökhallgatók kipróbálhassák magukat különböző szakmai kihívásokban, illetve készségeiket fejleszthessék. Személyesen is részt vettem az EBEC (European BEST Engineering Competition) mérnökversenynek a szervezésében, ahol esettanulmány és működő szerkezet építése kategóriában indulhatnak a jelentkezők. A megoldásokat vállalati és egyetemi képviselőkből összeállított zsűri értékeli, a legjobb csapatok pedig továbbjuthatnak a következő fordulóba. Rendezvényeinken emellett a munkáltatói oldal képviselőivel is találkozhatnak az érdeklődők.
A tavalyi második fordulón a versenyzők feladata egy karton alapanyagú flipperasztal elkészítése volt. Ennek a bemutatójára zsűritagnak meghívtuk Nagy Balázs Vincét, az egyetem tudományos rektorhelyettesét, egyúttal a MOGI Tanszék docensét is.
A diákszervezeti éveim alatt rengeteg nemzetközi kapcsolatra tettem szert, részt vehettem külföldi szakmai kurzusokon és egy évig a szervezet elnöke is lehettem. Ez alatt az év alatt megtanulhattam, hogy milyen vezetőnek lenni, hogyan lehet a csapat tagjait motiválni, és hogy mennyire nagyon fontos a tiszta és őszinte kommunikáció egy közös munka során.
Húha, tíz év múlva? (nevet) Hosszú távon szeretnék a terméktervezésnek egy olyan, kutatással kapcsolatos részével is foglalkozni, ahol a kreativitásomat és a mérnöki tudásomat egyaránt hasznosíthatom.
Németországban is éltél hosszabb ideig.
Kétszer is töltöttem hosszabb időt Németországban. Először öt évet éltünk ott családommal, ahova édesapám munkája miatt költöztünk. Az akkor, fiatalon megszerzett nyelvismeret tette lehetővé, hogy később a Drezdai Műszaki Egyetemen tanulhassak Erasmus-ösztöndíjjal, ami egy örök élmény maradt. Az egyetemen lehetőségem volt elsajátítani a markerrel való ábrázolás technikáját és egy felhasználói felület készítésében is részt vehettem.
Újszerű megoldásnak tartottam, hogy a drezdai egyetem terméktervező hallgatóinak volt egy külön műhelyük, ahova kedvük szerint bejárhattak alkotni. Itt mindenkinek volt saját tervezőasztala egy hatalmas ötletekkel teli parafatáblával, a jó hangulatról pedig egy csocsóasztal gondoskodott. Nagyon inspirált engem ez a megoldás, hiszen terméktervezőként nagyon fontos a közös ötletelés, a visszajelzés és a kreativitásban való kiteljesedés.
„Az ipari termék- és formatervező képzés alatt a reáltudományokban és a művészetek terén is egyaránt fejlődhetek”
A tanulmányaidat itt kezdted és itt is fejezted be. Mit emelnél ki a BME Gépészmérnöki Karán töltött éveidből?
A tárgyak sokszínűsége a terméktervező mérnök képzés előnye. Formatervezés, terméktervezés, gépészeti ismeretek mellett betekintést nyerhettünk a marketing, menedzsment, startup- menedzsment, kép- és kiadványszerkesztők világába is. A vizuális kommunikációt is nagyon szerettem, minden órán be kellett mutatnunk egy munkánkat a csoportnak, amire részletes visszajelzést is kaptunk. Egyik legtanulságosabb kurzus, amire jártam a Startup-menedzsment kurzus volt, mely során csapatban kellett egy innovatív ötletből vállalkozási koncepciót alkotnunk. A kurzus része volt egy verseny is a témában, a Danube Cup, amire az egész közép-európai régió startupperei is jelentkezhettek.
A gépészkaron a közösséget is kiemelném, a rengeteg öntevékeny kör, például KTK Fotókör, Grafikus Kör, Kármán Stúdió, Zöld Kör, KáTé, Senior Gárda, illetve szakkollégiumok, szakosztályok, ahol életre szóló barátságok is kötődhetnek.
Sokat adott az is, hogy kollégiumban lakhattam. Az egyetem közelsége lehetővé tette, hogy csatlakozhassak a KTK Fotókörhöz, valamint a DEMOLA-ban, egy egyetemközi nyílt innovációs laborban is tevékenykedhessek. A kollégiumi élet fénypontjai a közös éjszakába nyúló tanulások voltak, amely során együtt dolgoztunk és motiváltuk egymást.
Mit tanácsolnál annak, aki most felvételizik ipari termék- és formatervező mérnök alapszakra a BME-re?
Azt tanácsolom, hogy első félévben ismerkedjen meg az új környezettel és szokja meg az egyetem világát, mert nagyon különbözik a középiskolai rendszertől. Nagy szabadságot kap a hallgató, messzi határidőkkel, de hasznos időben elkezdeni a feladatokat. Ugyanolyan fontos, hogy építsen kapcsolatokat, éljen társasági életet is és később érdemes csatlakozni egyetemi öntevékeny körökhöz.
Érdekesség, hogy a kíváncsiságomat a szak iránt egy akkori hallgatóval való beszélgetés keltette fel. Ő egy karácsonyi koncerten mesélt az egyik projektjéről, ami számomra is egy kedves téma volt: a fából készült gyerekjáték tervezése. Azelőtt sokat gondolkodtam azon, hogy hol tudna találkozni a művészetek és a reáltudományok iránti érdeklődésem – itt mindkettőben tudtam fejlődni.
Benesóczky László
Fotók: Duray Boglárka
Megjegyzések
Megjegyzés küldése