Startup a BME-GPK-ról: Csökkenő környezeti lábnyom - minimális kompromisszummal

Egy újratölthető dezodorpalackot és egy hozzá illeszkedő újratöltő automatát álmodott meg a Respray, azaz Réti Andor (balra), a BME gépészmérnök-hallgatója, társával, Zámbó Gergellyel (jobbra), a Corvinus Egyetem pénzügy és számvitel szakos hallgatójával. A Startup Campus program negyedik szemeszterének keretében 15 millió forintos támogatást nyertek el, amelyet az első önvezérelt módon működő gép és palack prototípusainak megalkotására fordítják, és céljuk a nagy dezodormárkákat forgalmazó vállalatokkal való együttműködés. Réti Andorral és Zámbó Gergellyel interjúztunk.

Hogyan találtak rá az újratölthető dezodoros palackok ötletre?

Réti Andor: Közös érdeklődési területünk a vállalkozások világa, valamint a környezetvédelem, ennek kapcsán született meg az ötlet. Mi abban hiszünk, hogy a környezetvédelem akkor lehet sikeres, ha olyan megoldásokat kínálunk az embereknek, melyekkel minimális kompromisszummal csökkenthetik a saját környezeti lábnyomukat. A környezetvédelmen belül azért a fújós dezodorok problémájával kezdtünk el foglalkozni, mert jelenleg az aeroszolok a hulladéktermelésen felül az emberi egészségre is káros hatással vannak. Ezt a propán-bután hajtógázok okozzák, a mi megoldásunk ezzel szemben sűrített levegőt használ, így a felhasználó nem lélegez be szénhidrogéneket.

Hol tartanak most a megvalósításban?

Zámbó Gergely: Év elején kezdtünk el részletesebben foglalkozni az ötlettel, majd a tavaszi félév során részt vettünk vele a Hiventures, a BME Z10 és a Startup Campus közös programjában, amely rengeteget segített nekünk abban hogy pozitív befektetési döntést kapjunk. Jelenleg a cégalapítással kapcsolatos adminisztráció zajlik, úgy néz ki, hogy szeptember elején kezdhetjük meg a működést. Az első sikeres újratöltésünk már megvolt, úgyhogy működőképesnek tűnik a technológia. A következő félév során az első újratöltő automata prototípus megalkotása a célunk.

Hány tonna aeroszol légkörbe kerülését lehet megakadályozni a megoldás elterjedésével?

Zámbó Gergely: Erre nagyon nehéz válaszolni, nem igazán találtunk erre konkrét adatokat. Bár a jelenlegi aeroszolok légkörbe kerülő hajtógáza is egy komoly probléma, ez inkább az emberi egészségre van káros hatással, mintsem a környezetünkre, hiszen ezek nem üvegházhatást növelő gázok (propán, bután). Az aeroszolok környezeti lábnyomáért leginkább a palackok gyártása során a légkörbe jutó szén-dioxid felel.

Számításaik szerint a technológia sikeressé válásával hány tonna fém dezodoros palack gyártását, vagy hulladékba kerülését akadályozza meg?

Réti Andor: Elméleti szinten, ha mindenki a mi megoldásunkat használná, akkor ez évente 90 ezer tonna fém (vegyesen acél és alumínium) előállítását tenné szükségtelenné. Az aeroszolos palackok kevés kivétellel a kommunális hulladékban végzik, hiszen a bennük maradó túlnyomás miatt nagyon problémás az újrahasznosításuk. Ez azt jelenti, hogy a gyártásuk során felhasznált, nagyrészt újonnan előállított, értékes fémek sohasem lesznek visszaforgatva a gyártási láncba.

Milyen terveik vannak?

Réti Andor: Szeretnénk, ha a megoldásunk minél több emberhez eljutna, hiszen így egy lépéssel közelebb kerülne a világ a fenntarthatósághoz. Ehhez mindenképpen az kellene, hogy a nagy dezodormárkákat forgalmazó vállalatokkal működjünk együtt, jelenleg ez a legfontosabb célunk. Ha egyszer lezárjuk ezt a projektet, akkor is mindenképpen valamilyen formában a környezetvédelemmel szeretnénk foglalkozni.

Benesóczky László

A 2020. tavaszi szemeszter sikereiről a bme.hu is beszámolt.