Belső igénye a tökéletességre való törekvés

Hajdu Dávidot, a GPK Műszaki Mechanikai Tanszék adjunktusát Akadémiai Ifjúsági Díjjal jutalmazták. Kollégánkat interjúnkban eddigi életpályájáról faggattuk.

Szerszámgéprezgések közelről

Hogyan fogadta az elismerést?

Nagyon meglepődtem, mikor értesültem róla, de termesztésen nagy megtiszteltetésként éltem meg. Ezt a díjat évente csak huszonöt díjazottnak osztják ki, akik minden tudományterületről képviseltetik magukat, így ez különösen értékesnek tekinthető. Éppen ezért kevés eséllyel számítottam rá, hogy engem is kiválasztanak. Ugyanakkor nagyon jó visszajelzés ez számomra, amely egyben azt is jelenti, hogy érdemes folytatni a jelenlegi kutatásokat.

Mit gondol, mi lehetett a kulcsa annak, hogy Önt tüntették ki?

Mindig fontosnak tartottam, hogy egy munkát a tudásomhoz mérten a lehető legjobban végezzek el. Ez egyfajta belső igény, egy elvárás saját magammal szemben, hogy a végén valóban elégedetten tekinthessek vissza a munkámra.

Szeretem, ha átláthatom egy kutatás különböző fázisait, legyen szó matematikai egyenletlevezetésről, programozásról vagy akár műhelymunkáról a mérések előkészítéséhez. Ez a hozzáállás visszatükröződik az elért eredményekben is, valamint abban, ahogyan a tudományos közösség fogadja azokat. A díjra beadott pályaművem is ezt a személyes motivációt próbálta tükrözni, de természetesen elengedhetetlen volt a kiemelkedő tudományos eredmények bemutatása is.

A díjazott között Hajdu Dávid mellett (bal) Berezvai Szabolcs adjunktus (jobb)

A kutatásaiban milyen területeket vizsgál?

Kutatásaim középpontjában az időkésést tartalmazó dinamikai rendszerek vizsgálata áll, ezen belül is kiemelten foglalkozom a szerszámgépeken fellépő rezgésekkel. A díjra beadott pályamunkámban is az ehhez kapcsolódó eredményeket mutattam be, melynek valamennyi kutatási fázisában aktívan részt veszek.

Elsősorban azokat a részterületeket vizsgálom, amelyek egymást erősítve járulnak hozzá a teljes rendszer megértéséhez és modellezéséhez. Ilyenek például az időkésleltetett differenciálegyenletek matematikai stabilitásvizsgálata, a forgácsolási folyamatok modellezése, a nemlineáris dinamika, a modális analízis, valamint a méréstechnikai és a hozzá tartozó kiértékelés. Ezek a területek szorosan összefonódnak, és a kutatás interdiszciplináris jellege lehetővé teszi, hogy komplex problémákra is rendszerszintű válaszokat adjunk.

 Milyen gyakorlati hasznosíthatósága lehet a kutatásainak?

A kutatásaim egyik legfontosabb gyakorlati vonatkozása a szerszámgépeken fellépő rezgések és azok következményeinek vizsgálata. Az eredmények révén elkerülhetők azok a káros, instabil rezgések, amelyek a szerszám vagy a munkadarab tönkremeneteléhez vezethetnek. Ez nemcsak a gyártási hibák számát csökkenti, hanem jelentősen növeli a folyamat hatékonyságát is.

A stabilitási határok pontosabb meghatározásával optimalizálható a forgácsolási folyamat, ami gyorsabb, költséghatékonyabb és megbízhatóbb gyártást tesz lehetővé. Ez különösen fontos a mai gazdasági környezetben, ahol a versenyképesség és a fenntarthatóság kulcsszerepet játszik az ipari termelésben.

Milyen területet tervez kutatni a következő években?

A következő években szeretném folytatni a marási folyamat modelljének fejlesztését, amelyet jelenleg a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj keretében is vizsgálok. Jelenleg a szerszám pontatlan beszerelésének hatását tanulmányozom dinamikai szempontból, és már most látszik, hogy ennek meglepően érdekes és sokszor váratlan következményei lehetnek a rendszer viselkedésére nézve.

A jövőben szeretnék más forgácsolási alkalmazásokat is vizsgálni, különösen azokat, amelyek ipari szempontból is relevánsak. Emellett tervben van az is, hogy a késleltetett differenciálegyenletek matematikai modellezésében is új témákba kezdjek, hiszen ez az elméleti háttér kulcsszerepet játszik a gyakorlati problémák megértésében és megoldásában.


A díj átvételekor (bal: Hajdu Dávid, jobb: Kollár László)

NÉVJEGY

Hajdu Dávid adjunktus

1990. június 7-én született Budapesten, röntgenasszisztens édesanya és géplakatos édesapa gyermekeként. 2015-ben okleveles gépészeti modellező mérnökként (MSc) végzettséget szerzett a BME Gépészmérnöki Karán, doktori fokozatát pedig 2020-ban szerezte meg. 2013-ban és 2015-ben a University of Michigan-en (Ann Arbor, USA) töltött három-három hetes tanulmányutat. Az Oktatók Hallgatói Véleményezése (OHV) alapján a Gépészkar Kiváló Oktatója díjjal jutalmazták 2017-ben. 2021 és 2024 között OTKA PD posztdoktori pályázat keretében folytatta megkezdett kutatásait, 2021-ben pedig elnyerte a Nemzeti Tehetség Program Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíját. A 2025-2027-ig terjedő időszakra Bolyai János kutatási ösztöndíjat kapott. 2025-ben Akadémiai Ifjúsági Díjjal jutalmazták.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések