EGYMILLIÁRD FORINT TÁMOGATÁST KAPNAK A MŰEGYETEMI PHD-HALLGATÓK PROJEKTJEI
Összesen több mint 4 milliárd forint ösztöndíjtámogatásban részesül 17 hazai egyetem 150 pályázója a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapjából (NKFI Alap). A BME-ről pályázók a legsikeresebbek: 36 piacorientált kutató-fejlesztői munkát végző doktori hallgató pályamunkáját választották ki a Műegyetemről. A BME ösztöndíjasai, valamint témavezetőik és vállalati szakértőik, illetve doktori iskoláik összesen 995.640.000 forint támogatásban részesülnek, ami a rendelkezésre álló keret közel negyede.
1999. március 10-én született Jászberényben, 2017-ben érettségizett a jászberényi Lehel Vezér Gimnáziumban. A BME Gépészmérnöki Karán szerezte gépészmérnöki diplomáit, alapszakon anyagtechnológia, illetve mesterszakon polimertechnika szakirányon. „A specializációválasztás után kezdte el foglalkoztatni az, hogy TDK-dolgozatot írjak. Ennek kapcsán kezdtem el együtt dolgozni doktori témavezetőmmel, Bárány Tamással, valamint Varga László Józseffel, akiknek nagyon sokat köszönhetek. Megszerettem a kutatást és a közös munkát, aminek gyümölcse négy TDK dolgozat megírása, valamint több OTDK helyezés volt.” Emiatt választotta a kutatói pályát is; először demonstrátorként, majd 2023-tól PhD-hallgatóként.
Doktori kutatása keretében olyan termoplasztikus elasztomerek fejlesztésével és vizsgálatával foglalkozik, melyek a rájuk jellemző gumiszerű viselkedést annak köszönhetik, hogy nagy mennyiségű újrahasznosított gumiabroncs-őrletet tartalmaznak. A gumiabroncsok nagy volumenű újrahasznosítása nem megoldott, éppen ezért jelentős piaci igény mutatkozik arra, hogy beillesszük őket a körkörös gazdálkodásba. A kutatás ipari hasznosulását éppen ez adja: a végső cél egy olyan termékcsalád bevezetése, ami meg tudja közelíteni a piacon elérhető termoplasztikus elasztomerek tulajdonságait, viszont az alkalmazott újrahasznosított gumiabroncs-őrlet miatt jóval olcsóbb azoknál.
1998-ban született Debrecenben. A hajdúszoboszlói Hőgyes Endre Gimnáziumban érettségizett 2017-ben. A BME GPK gépészmérnöki alapképzésén, anyagtechnológiai specializáción 2021-ben, MSc diplomáját gépészmérnöki mesterképzésen, polimertechnika specializáción 2023-ban szerezte.
A doktori kutatásának témája a hibrid technológiák és anyagok fejlesztése könnyűszerkezetes polimer kompozit tüzelőanyagcellához. „A témaválasztásomat indokolja, hogy napjainkban folyamatosan növekszik az egyes felhasználók által igényelt energia, mely nehezen állítható elő a jelenlegi összetett gazdasági helyzetben. Emiatt az újszerű energiaforrások kutatása kiemelt fontosságú. Egy ilyen újszerű energia ellőállítási technológia a tüzelőanyagcella, amely hétköznapi felhasználásba integrálása kiemelt fontosságú. Ezek az eszközök a folyamatosan adagolt tüzelőanyag oxidációjával állítanak elő elektromos áramot. Egyik csoportja a hidrogéncellák, amelyek előnye a többi típussal szemben, hogy a reakció során csak víz keletkezik. További előny, hogy a reakcióhoz felhasznált hidrogén előállítható környezetkímélő módon víz elektrolízisével. Hátránya a cellák nagy tömege, mivel ezek napjainkban grafitból vagy különböző fémötvözetekből készülnek. A cellákat továbbá nagy előállítási költség és kis élettartam jellemzi.” Ezekre a problémákra adhatnak választ a könnyűszerkezetes polimer kompozit alapanyagok, amelyek viszont a speciális igények miatt fejlesztésre szorulnak. A megváltozott alapanyag miatt a cellák komponenseinek geometriája és gyártástechnológiája is további fejlesztéseket igényel. Ennek egyik módja lehet a hibrid technológiák alkalmazása, amelynek lényege, hogy több hagyományos gyártástechnológia ötvözésével állítjuk elő a terméket. Ezáltal kombinálhatók az egyes gyártási technológiák előnyei és sajátosságai. Ezekkel a fejlesztésekkel elérhető a gazdaságos sorozatgyártás és a környezetebarát újrahasznosítás.
KUMMER KRISTÓF
1997. április 25-én született Budapesten. 2016-ban érettségizett az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. 2020-ban a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karának vegyészmérnöki alapszakán általános vegyipari és folyamatmérnöki specializáción, 2022-ben pedig a BME Gépészmérnöki Kar energetikai mérnök mesterszakán szerzett diplomát, megújuló energiaforrások specializáción, 2023-től a BME GPK Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészmérnöki Tudományok Doktori Iskola PhD-hallgatója.
A KDP-2023
pályázaton támogatásban részesült pályázati anyagának célterülete a szezonális
és nagykapacitású energiatárolás formái, kifejezetten a Power-to-Gas
technológiák. „A kutatási területtel még 2020 elején ismerkedhettem meg Imre
Attila Tanár Úr segítségével, amikor is első szemeszteremet kezdtem a
Gépészmérnöki Kar mesterszakos hallgatójaként.”
MARKOVICS DÁVID
1997-ben született Veszprémben. 2017-ben érettségizett a Lovassy László Gimnáziumban, 2021-ben végzett a BME energetikai mérnöki alapszakának hőenergetika szakirányán, 2023-ban pedig ugyanitt mesterszakon, hő- és villamosenergia-termelés szakirányon.
2022-ben Erasmus-ösztöndíjat nyert el a Torinói Műszaki Egyetemre. 2023-tól a BME Gépészmérnöki Kar Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskola kooperatív doktori programjának PhD hallgatója.
Szakmai gyakorlatát a Pannon Green Power Energy Services Ltd-nél szerezte, 2021 júliusától pedig a MAVIR Zrt-nél dolgozott RPFO gyakornokként, majd üzletfejlesztőként. Főbb elismerései: József Nádor Díj (BME Gépészmérnöki Kar legjobb hallgatója 2023); Dékáni dicséret a Gépészmérnöki Karért végzett tudományos és közösségi tevékenységért (2023); Pro Scientia Aranyérem (2023).
Doktori témámban a megújuló energiatermelés hálózati integrációjának támogatása gépi tanulás segítségével. A villamosenergia-rendszert alapvetően centralizált, azaz viszonylag kis számú, nagy teljesítményű és jól tervezhető erőmű részvételére tervezték. Ehhez képest a modern kor igényeinek megfelelő karbonsemleges megújulók az országban elszórtan helyezkednek el, kisebb egységekben és időjárástól függő, bizonytalan termelési tulajdonságokkal bírnak. Ahhoz, hogy a régi rendszer az új igényeket is ki tudja elégíteni, fejleszteni kell a rendszert, amelynek egyik módja a tervezhetőség. A kutatásában különböző sztochasztikus mennyiségek (PV termelés, fogyasztás, háztartási méretű kiserőművek, kiegyenlítetlenség, stb.) gépi tanulás alapú előrejelzésével próbál a rendszer várható állapotára vonatkozó minél pontosabb képet adni, amely segítségével a hálózat üzemeltetése is hatékonyabbá tehető.
1998-ban született a Fejér megyei Móron. A székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnáziumban érettségizett, ezt követően a Műegyetem hallgatója lett. Alapszakos diplomájét a Karlsruher Institut für Technologie partneregyetemmel közös, német nyelvű gépészmérnöki alapképzésén szerezte, majd a Kar gépészmérnöki mesterképzésén diplomázott.
„Gyorsan magával ragadott a polimerek, elsősorban a kompozitok világ, amihez hozzájárult, hogy demonstrátorként betekintést nyerhettem a Polimertechnika Tanszéken zajló, magas színvonalú kutatási tevékenységbe is.”
Mesterszakos oklevelének megszerzését követően jelentkezett a doktori képzésre.
„Kiváló lehetőséget jelent számomra a Kooperatív Doktori Program, amelynek keretein belül vállalati együttműködésben folytathatom kutatásomat, és részt vehetek a hazai kompozitipar egyik leginnovatívabb szereplőjénél, a Flaar Kft.-nél zajló szakmai tevékenységben.”
Napjainkban a szerkezeti anyagok között egyre nő a polimer kompozitok népszerűsége. Alkalmazási területeik az olyan hétköznapi tömegtermékektől, mint a sporteszközök, egészen a biztonságilag kritikus, jelentős igénybevételnek kitett mérnöki szerkezetekig terjednek, amelyek többek között az építőiparban, a légi, vízi és szárazföldi közlekedésben, továbbá az űrtechnikában kerülnek felhasználásra. További elterjedésüknek azonban gátat szabhat előnytelennek tekinthető tönkremenetelük. A kompozitok tönkremenetele rendkívül komplex folyamat, többnyire különböző károsodások kölcsönhatásainak eredményeként, gyakran véletlenszerű helyen vagy egyszerre akár több keresztmetszetben, különösebb előjelek nélkül következik be. A kompozitok megbízhatóságának növeléséhez, biztonságilag kritikus alkatrészekben történő szélesebb körű alkalmazásához elengedhetetlen tönkremeneteli folyamataik befolyásolása, kontrollálhatóbbá tétele. Kutatásának egyik célja egy olyan eljárás kifejlesztése és vizsgálata, amellyel tervezhetővé tehető a polimer kompozitok tönkremeneteli folyamata, ami megnyilvánul mind a tönkremenetel helyének, mind módjának befolyásolásában. A kutatás további célja a kompozitok károsodásainak a kimutatására alkalmas roncsolásmentes anyagvizsgálati módszerek továbbfejlesztése.
1995.08.29-én született Budapesten, jelenleg Pomázon lakik. A békásmegyeri Veres Péter Gimnáziumban érettségizett. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen gépészmérnöki alap- és mesterképzésén szerzett diplomát.
„A mesterképzés alatt kezdtem el dolgozni a Spirocco Kft.-nél ahol áramlásmérésen alapuló orvostechnikai eszközök fejlesztésével illetve a tüdő áramlástani szimulációival foglalkoztam és foglalkozom azóta is. Itt ismerkedtem meg a 3D nyomtatással is, ami azóta a hobbim lett.”
2023 óta a BME Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészmérnöki Tudományok Doktori Iskola PhD-hallgatója.
Doktori témájában az egyénspecifikus kiülepedési modell fejlesztését és validálását vizsgálja inhalációs gyógyszer-készítményekhez. Az inhalációs gyógyszerek (jelen kutatásban asztma gyógyszerek) esetében a tüdőbe lejutó, és ott kiülepedő hatóanyag mennyisége az inhalátor használatán kívül az egyén szájüregének geometriájától és tüdejének morfológiájától (felépítésétől) is függ.
„Olyan eljárás
fejlesztése a célom, amely lehetővé teszi a kiülepedő gyógyszermennyiség
azonnali meghatározását mind az inhaláció, mind az egyén személyes paramétereinek
figyelembevételével. Ezt a kutatás során végzett CFD szimulációk eredményein
alapuló egyszerűsített kiülepedési modell, szimulációs eljárás és a már
meglévő, kiülepedési valószínűségen alapuló modellek csatolásával szeretném
megvalósítani.”
1998. szeptember 11.-én született Debrecenben. Családjával 3 éves korában Tatabányára költözött, itt is kezdte el tanulmányait.
2017-ben a tatabányai Bárdos László Gimnáziumban érettségizett, majd felvételt nyert a BME Gépészmérnöki Karának gépészmérnöki alapképzésére, ahol anyagtechnológiára specializálódott, majd ugyanitt gépészmérnöki mesterszakán folytatta polimertechnika specializáción.
2023. januárjában felvételt nyert a Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskolába.
A
doktori kutatásának célja olyan innovatív hőre lágyuló polimer mátrixú,
szöveterősítésű, funkcionális kompozit rendszerek fejlesztése, amelyek egyrészt
újrahasznosíthatók térhálós társaikkal szemben, másrészt további funkciókkal is
el lehet őket látni (pl. UV-állóság, vezetőképesség). Emiatt új típusú,
funkcióintegrált termékek előállítására is megvalósítható. „Ehhez egy új
bevonatolási eljárást fejlesztek ki T-RTM-mel gyártott termoplasztikus
kompozitokhoz, ennek folyamatát optimalizálom és vizsgálom a felületek között
kialakult adhéziót, habmagos struktúrák felhasználásával komplex
funkcióintegrált kompozit szerkezeteket hozok létre, meghatározom a gyártási
minőséget befolyásoló főbb paramétereket, leíró modelleket állítok fel a
paraméterek és a kompozit jellemzői között. Kutatásom másik felében ezen
termékek javíthatóságát vizsgálom és erre irányuló eljárást fogok kidolgozni.
Vizsgálom a mechanikai tulajdonságok változását a károsodás függvényében,
elemzem a javíthatóság hatásfokát.”
Varga Dorottya 1999.11.13-án született Pécsen, 2018-ban érettségizett a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában.
2022-ben szerzett kitüntetéses diplomát a BME Vegyészmérnöki- és Biomérnöki Karának vegyészmérnök BSc szakán, 2023-ban pedig a BME gépészmérnöki MSc szakán végzett, szintén kitüntetéses diplomával. 2023-tól a BME Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskolájának doktori hallgatója, és egyúttal a Robert Bosch Kft. PhD kutatója is.
Doktori témája
a nagyfelbontású röntgen tomográfia alkalmazása, az ólommentes forraszkötés
degradáció mechanizmus meghatározására.
A kutatás célja a kapcsolat feltárása az elektromos funkciók és a forraszkötésben terjedő repedés közt. A kutatás során olyan röntgenmikroszkópot használunk a repedési térfogat feltérképezésére, mely mikron alatti felbontásra képes és használatával roncsolásmentesen vagyunk képesek a forraszkötések degradációs mechanizmusának követésére. Ennek felhasználásával a repedésterjedési szimulációk validálhatók, és a költséges tesztek mennyisége redukálható. A forraszkapcsolat megbízhatóságának vizsgálatára használt legelterjedtebb módszerek az elektromos mérés, valamint a keresztmetszeti csiszolat optikai mikroszkópos vizsgálata, azonban két mérési módszer közötti kapcsolat nem egyértelmű, ezért szükséges az elektromos mérésből származó élettartam modell összekötése a csiszolatokon látható repedéshosszokból megállapított élettartam-modellel. Ezt segíti, hogy a röntgenmikroszkóppal 3D-ben és roncsolásmentesen tudunk vizsgálni, vagyis képesek vagyunk ugyanazt a forraszkötést mérni a teljes élettartama alatt. A kutatás a Robert Bosch Kft.-vel szorosan együttműködve valósul meg.
(Benesóczky László)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése