"Jóleső érzés, hogy a környezeti kihívások megoldásában is közreműködhetek" - interjú a Junior Prima-díjas Mayer Martin Jánossal, az BME Gépészmérnöki Kar EGR tanszék adjunktusával

Mi volt az a kutatásod, ami alapján elnyerted a Junior Prima díjat?

 A díjat nem egy konkrét kutatási eredményért, hanem az eddigi tudományos munkásságomért kaptam. Odaítélésekor figyelembe vették a publikációimat és az azokra érkező hivatkozásokat, illetve a laudációt, melyet Orbulov Imre dékán úr írt a tudománymetriai mutatókkal nem számszerűsíthető eredményeimről.

A Junior Prima díj átvétele 2022. november 24-én a Magyar Tudományos Akadémián

Milyen kutatási területtel foglalkozol?

Kutatásaim a megújuló energiaforrások hasznosításához kötődnek, ezen belül a napenergia a szakterületem. Sokan erről új napelemtípusok fejlesztésére asszociálnak, de nálunk inkább a meglevő technológiák gyakorlati alkalmazásának tudományos támogatása a cél. A napelemek már most is gazdaságos és környezetbarát villamosenergia-termelési módot jelentenek, azonban a termelés időjárásfüggő, így kiszámíthatatlan ingadozása számos kihívást hordoz. Ezek leküzdése elengedhetetlen ahhoz, hogy az emberiség minél hamarabb át tudjon állni megújuló energiaforrásokon alapuló, fenntartható energiaellátásra.

Doktori kutatásom kezdete a hazai napelemes kapacitás jelentős bővülésének kezdeti időszakára esett. Ebben az időben a napelemparkok optimális tervezésének módszertanával foglalkoztam, tehát annak meghatározásával, hogy milyen tervezési paramétereket (például dőlésszög, sortávolság, inverter teljesítmény) érdemes használni a legjobb gazdaságosság és az életciklus alapon legkisebb környezetterhelés elérése érdekében. Később a napelemek termelés előrejelzése vált fontos kérdéssé, így kutatásom is ebbe az irányba fordult. A villamosenergia-rendszer hatékony működtetéséhez szükség van az egy órától másnapi időtávig várható, negyedórás bontású megújuló termelés minél pontosabb ismeretére, mivel az előrejelzési hibákat csak drága tartalék erőművekkel lehet kiegyenlíteni. A napelem termelés előrejelzés többlépcsős folyamat: az első lépés az időjárás és különösen a napsugárzás előrejelzése a meteorológusok által, amit mi statisztikai módszerekkel és gépi tanulással utófeldolgozunk, végül pedig a napelemparkok modellezésének segítségével kiszámítjuk a várható napelem teljesítményt. A legutóbbi publikációimban valószínűségi előrejelzések készítésével foglalkoztam, ami módszertanilag jóval összetettebb a determinisztikus előrejelzéshez képest, de teljesebb képet ad, mivel az előrejelzések bizonytalanságát is számszerűsíti.

 

A 2020-ban megszerzett doktori oklevélének átvétele

Hol születtél, volt-e jelen a családban műszaki érdeklődés?

1991-ben születtem Pécsett és ugyanitt, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában érettségiztem. Szüleim mindketten építészek, ez adott alapot az én műszaki érdeklődésemnek is. Gimnáziumban matematikából, fizikából, kémiából és informatikából is jártam országos versenyekre, így tanulmányaim is a műszaki pálya és a Műegyetem felé tereltek. Az energetikai mérnöki szak választása hirtelen ötletből fakadt, de úgy éreztem, érdekes és fontos terület lesz a közeljövőben. Ezen belül találtam egy olyan kutatási területet, ami izgalmas és perspektivikus is: a tisztán műszaki kérdésektől a statisztikán át az adatelemzésig és mesterséges intelligenciáig is elér. Jól eső érzés, hogy itt a tudás nemcsak öncélú, hanem az emberiséget érintő környezeti kihívások megoldásában is közre tudok működni.

Valószínűségi napelem termelés előrejelzések szemléltetése

Azért az akadémiai szférát választottam, mert alapvetően van egy felfedezői beállítottságom, szeretek új kérdésekre választ találni. Magyarországon az energetikai cégek jelentős részénél erre kevés a lehetőség, ahol pedig mégis vannak innovatív kutatási projektek, oda gyakran az egyetemen keresztül is be tudunk kapcsolódni. Az Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszéken rugalmas környezetben dolgozok és a saját magam által fontosnak tartott kutatási témákkal tudok foglalkozni. Sokkal sikeresebb és nagyobb hatást keltő egy tudományos életpálya, ha személyes ötletekből és motivációból táplálkozik. A Gépészmérnöki Karon számos tehetséges fiatal kutató dolgozik, akik munkássága még akkor is ösztönöz, ha az eltérő kutatási témák miatt közvetlen együttműködésre nincs lehetőség. A 2020-as Junior Prima díj egyik nyertese, Józsa Viktor is a tanszékünkön dolgozik.

Mesélj egy kicsit magadról! Mivel foglalkozol a szabadidőben?

Szabadidőmben az egyik legtöbbet űzött hobbim a néptánc: a Műegyetemi Néptáncegyüttesben táncolok, sőt, az egyesület alelnökeként számos szervezési feladatban is részt veszek. Érdekesség, hogy a Junior Prima díjjal is ebben a közegben találkoztam először, amikor 2016-ban tánctanárunk, Módos Máté népművészet és közművelődés kategóriában elnyerte azt. A felfedezés öröme a szabadidőmben is motivál, szeretek túrázni, utazni, vitorlázni, melyekben közös pont az új helyek és kultúrák megismerése. A városban biciklivel közlekedem, úgyhogy fizikailag igen aktív életet élek.

A Műegyetemi Néptáncegyüttes „Akiket fog a figura” című 2022-es műsorán a Hagyományok Házában

Másik fontos hobbim a fotózás, amin belül főleg a tájat és a csillagos eget együtt ábrázoló asztrotájképekkel foglalkozom. Egy asztrotájkép elkészítése önmagában is egy érdekes felfedezői feladat, ami ikonikus, tájképként is érdekes, ám fényszennyezéstől mentes helyszínek felkutatásával indul. Ezt a fényképezés idejének a csillagok és a Tejút állása alapján történő megválasztása követi, végül pedig a helyszín éjszakai megközelítése és a kép elkészítése is gyakran hordoz kihívásokat. 2019-ben volt egy önálló fotókiállításom is „Láthatatlan fények” címmel, valamint a Csillag-Képek Országos Asztrofotó kiállításon is évről évre vannak kiállított képeim, az elmúlt két évben egy-egy képemet még a kiemelt képek közé is beválasztották.

 

Mayer Martin János „Égi és földi ragyogás” című díjazott képe a 2022-es Csillag-Képek Országos Asztrofotó Kiállításon

Milyen tudományos terveid vannak?

Az eddigi tudományos munkáimban sokat dolgoztam egyedül, több egyszerzős cikket is írtam, a jövőben azonban egyre inkább egy csapatot szeretnék magam köré szervezni. Ehhez 2022-ben szerencsésen elnyertem egy fiatal kutatói OTKA pályázatot is, melynek már dedikált célja egy kutatócsoport létrehozása vezető kutatóként. Ezzel párhuzamosan  nemzetközi együttműködések kiépítésére törekszem. A jövőben több konferencián szeretnék részt venni és bővíteni a nemzetközi kapcsolataimat, bár erre szerencsére itthonról, a digitális térben is megvan a lehetőség. Az elmúlt évben négy közös cikket is írtunk egy kínai kollégámmal, Dazhi Yanggal, aki a napelem termelés előrejelzés témakörének világszinten az egyik legaktívabb kutatója és akivel két éve, a járvány alatt online vettük fel először a kapcsolatot. Kutatási témák tekintetében pedig egyelőre folytatom a napelem termelés előrejelzéshez kapcsolódó munkáimat, mivel ezen a területen még számos megválaszolandó kérdést látok magam előtt. Emellett pedig az energiatárolás irányába szeretném majd bővíteni kutatásaimat.

 

Benesóczky László